Ortvay Rudolf

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ortvay Rudolf
Életrajzi adatok
Született1885. január 1.
Miskolc
Elhunyt1945. január 2. (60 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mintfizikus
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
Iskolái
Iskolái
KözépiskolaII. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnázium (1985-1903)
Felsőoktatási
intézmény
Doktorátusi tanácsadóiTangl Károly
Pályafutása
Szakterületfizika
Kutatási területelméleti fizika,általános relativitáselmélet
Tudományos fokozat
  • Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (PhD, 1911)
  • Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (habilitáció, 1915)
  • Munkahelyek
    Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemegyetemi tanársegéd (1909-1912)

    egyetemi magántanár (1915-1916)

    nyilvános rendes tanár (1916-1928)
    Eötvös Loránd Tudományegyetemnyilvános rendes tanár (1928-1945)
    Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia (levelező tag, 1925)

    Hatással voltak ráArnold Sommerfeld, Peter Debye
    Hatással voltGombás Pál, Neugebauer Tibor,Novobátzky Károly
    A Wikimédia Commons tartalmaz Ortvay Rudolf témájú médiaállományokat.

    Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1.Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitáselmélet, kvantumelmélet. Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.

    Életpályája

    Német eredetű értelmiségi családba született. Középiskolai tanulmányait a II. kerületi kir. egyetemi Katolikus Főgimnáziumban végezte. A jeles érettségit követően beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Két évvel később átiratkozott a Bölcsészettudományi Karra, ahol matematikát és fizikát hallgatott. Tanulmányait két évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta, ahol tanárai voltak többek között Hermann Minkowski, David Hilbert, és Felix Klein, akik nagy hatással voltak későbbi tudományos pályájára. A diploma megszerzését követően 1908-ban Tangl Károly asszisztensnek, egyetemi tanársegédnek hívta maga mellé Kolozsvárra. Itt a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen írta meg doktori értekezését "a folyadékok dielektromos állandójának nyomással való változásával" kapcsolatos kutatásaiból.

    Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, Münchenben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1915-től magántanár volt, majd a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.

    A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. (1921. szeptember 22.1928. augusztus 7.[1]) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az 1923/24-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be 1924/25-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát. Az 1920-as években tartotta Szegeden híres előadássorozatát a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címen. Előadásainak anyaga 1927-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján (1927) is ezt a könyvet ismertette.[2][3] 1928-ban Ortvayt kinevezték a Budapesti Tudományegyetemen az elméleti fizika nyilvános rendes tanárává a nyugdíjba vonuló Fröhlich Izidor helyére. Az Elméleti Fizikai Intézet igazgatójaként megszervezte a nemzetközi színvonalú elméleti fizikai képzést a Pesti Tudományegyetemen. Kortárs, időszerű témákkal 1929-ben indította meg a hallgatóság számára az elméleti fizikai kollokvium sorozatot, ahova előadónak meghívta a kor neves fizikusait (többek közt Sommerfeldet, Paul Diracot, Neumann Jánost, Wigner Jenőt). Doktori hallgatói közé tartozott Neugebauer Tibor, és Gombás Pál is. 1940-ben Ortvay lett az Eötvös Társulat titkára, valamint a Matematikai és Fizikai Lapok fizikus szerkesztője.[4]

    Az álló sorban jobbról az első Ortvay Rudolf

    Az utolsó éveiben Ortvay egészsége hanyatlott, gyomor- és vesepanaszokkal többször kórházba került, később hónapokat töltött szanatóriumban. Budapest ostromának közvetlen megpróbáltatásait kimerült idegrendszere nem volt képes elviselni és 1945 január 2-án öngyilkos lett budapesti lakásán.

    Munkássága

    Ortvay első tudományos dolgozata 1911-ben jelent meg „Néhány folyadék dielektromos állandójáról magas nyomásnál” címmel a Matematikai és Természettudományi Értesítőben. Ez a téma szorosan kapcsolódott Tangl kutatásaihoz. A doktorit követő ösztöndíjas időszak alatt születtek "A szilárd testek sajátrezgéseinek megszámolásáról" (Über die Abzählung der Eigenschwingungen fester Körper) és a „Szilárd testek elmélete” (Zur Theorie fester Körper) című értekezései. Az utóbbiban a szilárd testek állapotegyenletének kérdésével foglalkozott.[5]

    Művei

    Tudományos tisztség

    • Math. és Phys. Lapok szerkesztője (1930-1945)

    Társasági tagságai

    • Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
    • Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919–1925)
    • Magyar Filozófiai Társaság
    • Deutsche Physikalische Gesellschaft
    • Deutsche Mathematiker Vereinigung
    • Astronomische Gesellschaft
    • Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
    • Magyar Aeroszövetség, választmányi tag

    Jegyzetek

    1. Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.
    2. Fekete Gézáné. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára [1975] 
    3. Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.
    4. Kovács István (1985). „Ortvay Rudolf Életútja” (magyar nyelven). Fizikai Szemle 35 (5), 161-167. o. 
    5. Füstöss László (1985). „Ortvay Rudolf irodalmi munkássága” (magyar nyelven). Fizikai Szemle 35 (5), 167-169. o. 

    Források

    • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 388. p.

    További információk