Orvosi vízitorma
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kaliforniában nyíló példány
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Nasturtium officinale R. Br. | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orvosi vízitorma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi vízitorma témájú médiaállományokat és Orvosi vízitorma témájú kategóriát. |
Az orvosi vízitorma (Nasturtium officinale) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj. Ehető vízinövény
Előfordulása
Az orvosi vízitorma nagyon elterjedt faj, csaknem az egész világon előfordul. Európában, Svédországtól Portugáliáig és Görögországig; a mérsékelt övi és trópusi Ázsiában, Törökországtól Indiáig és Észak-Afrikában őshonos. Betelepítették Afrika és Ázsia többi részeire is, valamint Ausztrálázsiába, Észak- és Dél-Amerikába is. A betelepített helyeken, inváziós fajnak bizonyult. Hazai fő előfordulási helyei: Zempléni-hg., Gerecse, Tata, Bakony, Balaton-felvidék, Dunántúl (Kőszeg, Zala, Tapolca), Kisalföld, Duna-vidéke, Dráva-vidéke.
Megjelenése
Az orvosi vízitorma évelő növény, olykor alámerült, a csomókon legyökerező, kúszó vagy felemelkedő szárakkal. Magassága 30-50 centiméter, ritkán a 80 centimétert is eléri. A levelek húsosak, fényes zöldek, szárnyasan összetettek, levélkéik száma 5-15, tojás alakúak vagy elliptikusak, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. A levélzet télen is zöld marad. A virágok fehérek, 5 milliméter hosszú szirmokkal, sárga porzókkal. A vizitormának mindig frissen használják zsenge leveleit, nem szárítják, nem főzik, sütik. Borsos íze miatt salátákba, szendvicsekbe, köretekhez, sajtokhoz, túróhoz is ajánlják.
Életmódja
Az orvosi vízitorma tiszta, hideg vizű források és patakok mentén nő, az állóvizekben nem jellemző.
Felhasználása
Történeti forrásaink jellemzően tormaként hivatkoznak mind a közönséges tormára, mind a vízitormára. Xenophón jegyzi le, hogy a perzsák a taknyos gyereket tormával etetik. Úgy általában az antik görögök a tunyaság és lustaság, a rómaiak az ostobaság ellenszerének tartották e fehér gyökeret. Az ifjabb Plinius úgy tartotta, hogy a torma élesíti az elmét és ugyanakkor csökkenti a nemi vágyat.[2] Magas C-vitamin tartalma miatt a skorbut egyik fontos ellenszerének tartották már a modern idők előtt is: tormás bort, sört és tejsavót fogyasztottak a betegség elkerülése végett. E mellett skorbut ellen őseink lila káposztát főztek húslevesbe spárgával és cikóriagyökérrel.[2] A betegségek kivédése végett a torma orvosi használata a háborúk során is gyakori volt. Tomcsányi Kristóf főszolgabíró 1789. június 29-én kelt parancsában Békés vármegye több településétől nagy mennyiségű torma beszolgáltatását követelte meg a hadsereg számára.[2]
Képek
-
Virágai -
-
Telepe -
-
Rajzok a növényről -
Jegyzetek
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 Húsvét utáni tormaság - Bárkaonline (magyar nyelven). www.barkaonline.hu. (Hozzáférés: 2024. október 10.)
Források
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- [1]. Simon Tibor - A magyarországi edényes flóra határozója /Harasztok - Virágos növények/, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., ISBN 963-19-1226-4 (2000)
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2381026 Archiválva 2013. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Nasturtium officinale in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.
- Nagy-Laczkó Balázs: Húsvét utáni tormaság.
