Péch József
| Péch József | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Érolaszi |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1853) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34-1-39)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Péch József témájú médiaállományokat. | |
Péch József (Nagyváradolaszi, 1829. január 4. – Budapest, 1902. november 17.) magyar vízépítő mérnök, hidrológus, a magyar vízjelző szolgálat megalapítója, Péch Antal öccse. Nagyon jelentős az 1890-es években végrehajtott Duna- és Tisza-felvétele.
Életpályája
Ifjú korában harcolt az 1848–1849 évi szabadságharcban. Tanulmányait a József-Ipartanodában és a Mérnöki Intézetben végezte 1853-ban. Részt vett több felmérési, folyószabályozási és vízrendezési munkában. 1873-ban ő lett a Béga-csatorna hivatalfőnöke. Eredményes munkát végzett a délvidéki vízhasznosítások fellendítése terén.Az ő tervei szerint épült 1878-ban a péklapuszta i kincstári mintaöntözőtelep. Péch nevéhez fűződik a Temesvidéki Magyar Mérnök Egylet megszervezése is. 1886-tól az országos vízépítészeti igazgatóságon az általa létrehozott vízrajzi osztály vezetője. 1892-ben a vízmérő és csapadékmérő állomások megfelelő hálózatának felállításával lehetővé tette az árvíz-előrejelzés megszervezését. Haláláig szerkesztette a Vízrajzi Osztály Évkönyvét.Péch József rendszeresítette az 1895 óta naponta megjelenő Vízjárási térkép kiadását. Úttörő munkája a A vízállás előrejelzéséről című tanulmánya német és francia nyelven is megjelent. Kalocsán, 1861. február 5-én vette nőül Perndl Klárát (1841–1920). Nevessé vált gyermekeik voltak: Péch Béla (Kalocsa, 1861. november 20. – Budapest, 1949. május 11.[3]) okleveles mérnök, Péch Kálmán (Temesvár, 1864. június 16. – Budapest, 1935. január 16.[4]) erdőmérnök, Péch Aladár (Temesvár, 1873. november 30. – Budapest, 1949. június 16.[5]) fizikus, pedagógus.[6] A Fiumei úti sírkertben nyugszik feleségével közös sírban (34-1-39), mely a Nemzeti sírkert részeként védett.[7]
Főbb művei
- A vízrajzi osztály keletkezése, életbeléptetése, feladata és működésének eddigi eredménye (Budapest, 1896);
- A Tisza hajdan és most (Sziberth Artúrral, I – IV., Bp., 1898 – 1906);
- Országos vízjelző szolgálat Magyarországon (Bp., 1902).
Emlékezete
- A Magyar Posta 1962-ben emlékbélyeget bocsátott ki a tiszteletére Bokros Ferenc tervezésében.[8]
Jegyzetek
- ↑ Nemzeti nagylétünk nagy temetője, 217, Tóth Vilmos
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=193&layout=s
- ↑ Gyászjelentése. OSZK-Pannon Digitális Egyesített archívum
- ↑ Nemzeti Ujság, 1935. január 17. 14. szám, 7. o.
- ↑ Gyászjelentése. OSZK-Pannon Digitális Egyesített archívum
- ↑ Péch József leszármazottai. Családfa. Familysearch.org
- ↑ Sírjának képe, NÖRI interaktív adatbázis
- ↑ A Péch József emlékbélyeg képe.
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar nagylexikon 14. kötet 612 - 613. old.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Péch József. (Gazd. Mérnök, 1902);
- Lászlóffy Waldemár: A magyar vízügyi szolgálat 70 éve (Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. évi munkásságáról, Bp., 1955);
- Dégen Imre : Péch József (Magy. Tud. 1963. 4. sz.);
- Lánczos Pál: Péch József, a 75 éves magyar vízrajzi szolgálat megalapítója (1829 – 1902) (Vízgazdálkodás, 1963. 2. sz.).