Pécsi-Pilch Dezső

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Pécsi-Pilch Dezső
SzületettPilch Dezső János
Az adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
HázastársaSchmidt Antónia Mária
(h. 1912–1949)
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeFarkasréti temető (18, N/A, 1, 67)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi-Pilch Dezső témájú médiaállományokat.

Pécsi-Pilch Dezső (Pécs, 1888. június 15.Budapest, 1949. június 16.)[2] festőművész, művészpedagógus, főiskolai tanár, Pilch Jenő (1872–1937) történész, akadémikus testvére.

Pályafutása

Pilch Antal (1844–1925) kúriai bíró és Wlassák Sarolta (1846–1907) fiaként született. A pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett 1906-ban. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte, majd Münchenben folytatta. Hazatérése után első magyarországi sikerét Szürkületkor című képével aratta. 1912-ben szerepelt először a Műcsarnokban Öntöző kút című képével. 1918-ban a Képzőművészeti Főiskola rendes tanára lett, majd 1920-ban a Képzőművészeti Főiskola átszervezésén dolgozott Lyka Károllyal és Réti Istvánnal közösen, 1923-ban pedig megalapította az Új Művészek Egyesületét (UME). Művei elsősorban a Vaszary János közvetítésével átvett franciás expresszionizmus szellemében készült világos színhatású tájképek és csendéletek, melyekkel többször is szerepelt kiállításokon. 1932-ben képeit önálló gyűjteményes kiállításon mutatta be. Házastársa Schmidt Antónia Mária volt, akit 1912 szeptemberében Budapesten vett feleségül.[3] Lánya Pilch Erzsébet, férjezett Gosztonyi Gyuláné. A Farkasréti temetőben nyugszik.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
  • Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7920-6
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.