Péczely Attila
| Péczely Attila | |
 | |
| A Magyar Rádió Beszélgetés a népzenéről című műsorának felvételén, Béres János furulyaművész mellett, 1958-ban | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Rákosszentmihály |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Weiden |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Péczely Attila témájú médiaállományokat. | |
Péczely Attila (Rákosszentmihály, 1897. augusztus 13. – Weiden, Német Szövetségi Köztársaság, 1964. július 6.[2]) énekes, muzeológus, népzenegyűjtő, orvos, zenei szakíró.
Életpályája
Zenész családban nevelkedett, nagyapja zongoraművész, édesapja operaénekes volt. Orvosi tanulmányaival párhuzamosan a Zeneakadémián Kodály Zoltán előadásait hallgatta. Az 1930-as években Bartók Béla megbízásából főként Csongrád és Zala vármegyében gyűjtött népdalokat. 1929-től Hódmezővásárhelyen orvosként dolgozott, majd pályáját elhagyva, 1949-től a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, 1953-tól pedig a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban működött népzenekutatóként. Kutatói tevékenysége mellett komoly szerepe volt Hódmezővásárhely zenei életének szervezésében is. Az Alföldön közel háromezer, a Dunántúlon pedig körülbelül kétezer dallamot jegyzett le.
Kötetei
- Vásárhelyi népdalok. Hódmezővásárhely, 1932;
- 103 magyar népdal. Budapest, 1939;
- Beszélgetések a népzenéről. Budapest, 1944;
- Dunántúli daloskönyv. Budapest, 1947;
- Rózsa : 94 népdal. Budapest, 1953.
Emlékezete
- Németh László Égető Eszter című művében Gulácsy néven szerepel.
- Hódmezővásárhelyen a zeneiskola névadója lett.[3]
- 2002-ben Zalakomárban a Péczely Attila Népzenei Csoport fel az ő nevét.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12001.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM. [2014. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 23.)
- ↑ Híres Vásárhelyiek Archiválva 2014. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben emlekpont.hu
