Púpos galambgomba

	A púpos galambgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ehető

Púpos galambgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Bazídiumos gombák (Basidiomycota);
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Galambgomba-alkatúak (Russulales);
Család:	Galambgombafélék (Russulaceae);
Nemzetség:	Galambgombák (Russula);
Faj:	R. caerulea;
Tudományos név
	Russula caerulea; (Pers.) Fr.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Púpos galambgomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Púpos galambgomba témájú médiaállományokat és Púpos galambgomba témájú kategóriát.

A púpos galambgomba (Russula caerulea) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, Eurázsiában elterjedt, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.

Megjelenése

A púpos galambgomba kalapja 3-8 cm széles, alakja domború, közepén jellegzetes kis púppal. Felülete fényes, széle idősen bordás. Színe bíborvörös, bíborbarnás, barnásibolyás, borvörös, közepe gyakran feketésbíbor. A kalapbőr egyharmadig-kétharmadig húzható le. Húsa fehéres, a tönkben idővel kissé szürkülhet. Szaga nem jellegzetes vagy kissé gyümölcsös, a hús és a lemezek íze enyhe, a kalap bőre keserű. Sűrű lemezei éppen csak a tönkhöz nőttek, majdnem szabadok. Színük fiatalon halványsárgás, később okkeres. Tönkje 3,5-6 cm magas és 0,7-1,4 cm vastag. Alakja kissé bunkós. Idősen üregesedik. Színe fehér. Spórapora sötétsárgás, okkerszínű. Spórája elliptikus, felülete tüskés, kissé hálózatos, mérete 8-10 x 6,5-8 µm.

Hasonló fajok

Púpja és keserű kalapbőre alapján jól megkülönböztethető a többi galambgombától.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon helyenként nem ritka. Savanyú talajú fenyvesekben él, mindig kéttűs fenyő alatt. Júliustól októberig terem. Ehető, de kalapbőrét el kell távolítani.