Palotai Gyula

Palotai Gyula
Született
Elhunyt
Állampolgársága
Foglalkozása	szobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Palotai Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Palotai Gyula, Szkalos Gyula (Budapest, 1911. július 3. – Budapest, 1976. június 25.) szobrász.

Élete

1931-től 1935-ig a Budapesti Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szakán kezdte tanulmányait Mátrai Lajos növendékeként, majd 1940–től 1947-ig a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol Sidló Ferenc és Kisfaludi Strobl Zsigmond voltak a mesterei. Franciaországban, Belgiumban, Svájcban, Hollandiában, Norvégiában és Egyiptomban járt tanulmányutakon, összesen nyolc évig tartózkodott külföldön. Zenészként is működött, több hangszeren is játszott, főiskolai tanulmányainak költségét éjszakai fellépéseiből finanszírozta. 1935-től állította ki akadémikus szemléletű műveit, 1949-ben Budapesten volt gyűjteményes kiállítása. Művei közül több megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. Művei főként épületplasztikák, portrészobrok, köztéri szobrok és domborművek.

Köztéri művei

• Stromfeld Aurél (1951, Salgótarján)
• Úszónő (bronz, 1955, Margitsziget)
• Csemetemetsző, Olvasó (mészkő dombormű, 1955 körül, Budapest, XIV. kerület, Kerepesi úti lakótelep)
• Kodály Zoltán, Bartók Béla (1955, Budapest)
• Kaán Károly (1958, Püspökladány)
• Berze Nagy János-emléktábla (márvány, 1958, Pécs, Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola)
• Cházár András (1961, Budapest)
• Mihail Vasziljevics Lomonoszov (pirogránit, 1963, Budapest, MTA)
• Álló nő (mészkő, 1963, Jászberény)
• Fésülködő (kő, 1964, Agárd)
• Walek Károly (bronz mellszobor, 1964, Sopron)
• Várakozás (várandós nőt ábrázoló szobor, 1965, Enying, Járási Szülőotthon)
• Zene (kő, 1967, Budapest, Budavári Palota)
• Vak Bottyán-emléktábla (kő, 1967, Pátka)
• Famunkás (kő, 1968, Mohács)

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Artportal Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Köztérkép