Passzív bankügylet

Passzív bankügyletek a betéteket gyűjtő, azok után kamatot fizető bankügyletek. A legrégebbi banki üzletág, mely során, a bank koncentrálja mások pénzét (betétgyűjtés), de igyekszik más műveletekkel is pénzhez jutni (értékpapír kibocsátás, más bankoktól hitelfelvétel). A megnevezés a bank mérlegére gyakorolt hatás eredményét jelenti, a mérleg jobb oldalán a források/passzívák között jelenik meg a betét. A forrásszerzés a külső források igénybevételét jelenti (fundingolás). A bank passzív műveleteinek jelentős szerep jut, hogy később aktív műveleteket tudjon végezni. A passzív bankügyletek szerepe:

• Megteremtik a fizetési forgalom (pénzforgalom) lebonyolítás alapját
• Biztosítják a modern gazdaságok pénzforrásait, mert az összegyűjtött pénz átstrukturálása módot ad a hitelezési tevékenység jól szervezett megvalósítására

Fajtái

Betétgyűjtés és más visszafizetendő pénzeszköz elfogadása

A letéti üzletágból alakult ki. Kezdetben reguláris betétek voltak, amikor ugyan azt a darabot kellett visszaadni a tulajdonosnak, később irreguláris betétek, amikor azonos értékű, de nem ugyanazon darabok kerültek vissza a gazdához. A bank által a betétekért fizetett kamat az alapösszegre vetítetten pénzben meghatározott ún. betéti kamat. A betétek csoportosítása a következő módokon történhet:

• Lejárat szerint:
  • Rövidlejáratú betétek, elhelyezési ideje maximum 1 év
  • Közepes lejáratú betétek, elhelyezési ideje 1-5 éves időtartam
  • Hosszúlejáratú betétek, elhelyezési ideje 5 éven túli
• Tulajdonosok szerint:
  • Háztartások megtakarításai
  • Gazdálkodó szervezetek megtakarításai
  • Egyéb szervezetek megtakarításai
• Betét lekötés időtartama és felmondási módja szerint:
  • Látra szóló betétek, melyek a fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képződnek
  • Lekötött betétek avagy határidős betétek, melyeket a tulajdonos határozott lejáratra leköt, így a felhasználása korlátozottá válik, de magasabb kamatra tarthat igényt. Korábbi igénybevétel esetén a bank a kamatszint módosításával szankcionál.
• Betét feletti rendelkezési jog szerint:
  • Bemutatóra szóló betétek: a bank nem vizsgálja a jogosultságot, az okmány bemutatása a kifizetés feltétele
  • Fenntartásos betétek / névre szóló betétek: a bank ellenőrzi a kivételi jogosultságot a kifizetéskor
• Megtakarítások kezelési formája szerint:
  • Folyószámlabetétek
  • Takarékbetétek
  • Értékpapírok
  • Egyéb betétek
• Pénznem szerint a betétek lehetnek:
  • Hazai pénznemben elhelyezettek
  • Devizabetétek
• Aszerint, hogy az ügyfél saját elhatározásából helyezte-e el a betétet:
  • Saját elhatározásból elhelyezett betét: az elhelyező célja, hogy az ideiglenesen felszabaduló pénzeszközeit hasznosítani tudja
  • Előírások alapján keletkezett betét (indukált betét): hatósági vagy banki előírás hatására elhelyezett betét, például bankok kötelező tartalékának elhelyezése, hatóság által előírt forintfedezet

Banki értékpapír kibocsátása

Idegen forrás bevonására a bankok értékpapírt bocsáthatnak ki, melyeket a befektetők lejegyeznek. Ebben az esetben az értékpapír lejáratakor szűnik meg a rendelkezésre álló forrás. Ezek lehetnek:

• pénztárjegyek,
• letéti jegyek és
• záloglevelek.

Hitelfelvétel (jegybanktól vagy más banktól)

A bankok más bankoktól, így a jegybanktól is igénybe vehetnek hiteleket. Ezek általában rövid lejáratúak (néhány naposak). Emellett a bankok egymásnak közép- és hosszú távú hiteleket is nyújtanak egymásnak. A más bankoktól felvett hitel, a bankközi hitelfelvét. Ezek e következők:

• Külön fedezet nélkül nyújtott bankhitelek (biankóhitelek)
• Lombardhitelek, melyek fedezeteként általában értékpapír áll, de lehet arany vagy egyéb értékes tárgy is
• A bank saját váltóinak vagy az általa leszámítolt váltók viszontleszámítolása

A refinanszírozási hitel kamatlába általában kedvezőbbek a betéteseknek nyújtottnál. A jegybank által nyújtott hitel a monetáris politika igen jelentős része.