Paul Tissandier

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Paul Tissandier
SzületettPaul Albert Gaston Tissandier
Az adatok szerializációja sikertelen
Párizs 1. kerülete
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Croissy-sur-Seine
Állampolgárságafrancia
SzüleiGaston Tissandier
Foglalkozása
  • pilóta
  • léghajós
KitüntetéseiAz adatok szerializációja sikertelen
SírhelyePère-Lachaise temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Tissandier témájú médiaállományokat.

Tissandier a Wright fivérek gépén 1909. május 25-én Pau mellett
Tissandier (bal) egy karikatúrán

Paul Tissandier (Párizs, 1881. február 19.Croissy-sur-Seine, 1945. március 11.) francia pilóta, a repülés egyik úttörője.

Életpálya

Repülő pályafutását hőlégballon-pilótaként kezdte, később léghajót irányított, majd repülőgép-vezetői igazolványt szerzett. A Wright fivérek közül Wilbur tanította repülőgép-vezetésre. A hidroplán vezetésében jeleskedett. A FIA megalapításától pénztáros, 1919-től 1945-ig a Nemzetközi Repülő Szövetség főtitkára.

Szakmai sikerek

A Saint-Cyr-l’École repülőklubot Aero Club Paul Tissandier névre keresztelték. A Nemzetközi Repülő Szövetség (franciául: Fédération Aéronautique Internationale) (FAI) a Paul Tissandier Diplomát 1952-ben alapította meg, a FAI egykori főtitkárának tiszteletére. A diplomát azok kaphatják meg akik általában a repülés ügyét, különös tekintettel a sportrepülés ügyét huzamosabb időn keresztül szolgálták. Munkájukkal elősegítették, a repülés fejlődését, népszerűsítését.

Magyar diplomások (teljes lista itt)

  • 1952-ben az 1. Svachulay Sándor magyar repülőgép-tervezés és építés egyik úttörője,
  • 1953-ban a 2. Kvasz András a magyar aviatika úttörője,
  • 1954-ben a 3. Asboth Oszkár magyar aviatikus,
  • 1957-ben a 6. Rubik Ernő gépészmérnök, pilóta, a legismertebb magyar repülőgép-tervező,
  • 1965-ben a 18. Csermely Károly technikus, autó és repülésügyi szakember.,
  • 1968-ban a 25. Rónai Mihály, 1940 óta ejtőernyős, majd oktató a magyar ejtőernyős sportban kifejtett tevékenységéért, fejlesztéséért, a 8070 m-es magyarországi magassági csúcs felállításáért.
  • 1969-ben a 26. Mandl Ernő vitorlázó repülő, repülő, berepülőpilóta, sportoló, repülőoktató
  • 1993-ban a 66. Besenyei Péter magyar műrepülő versenyző, repülőoktató, berepülőpilóta,
  • 2010-ben a 92. Gönczi Péter vitorlázó válogatott keretedző,
  • 2016-ban a 6599. Csonka Ferenc vitorlázó repülő, repülő, berepülőpilóta, sportoló, repülőoktató,
  • 2020-ban Gyöngyösi András és Hársfalvi Pál[1]
  • 2023-ban dr. Sipos István

Jegyzetek

Források