Peitler Antal József

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Peitler Antal József
Peitler Antal József 1861-ben
Peitler Antal József 1861-ben
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztségemegyéspüspök (1859. február 10. – )
váci püspök
Vallásarómai katolikus egyház
SzerzetesrendLua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 920. sorban: Érvénytelen tulajdonság: p611
Pappá szentelés1831. április 10.
Püspökké szentelés1859. június 19.
Esztergom
SzentelőkLua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 920. sorban: Érvénytelen tulajdonság: p1598

Hivatal1859–1885
Hivatali időváci püspök
ElődjeRoskoványi Ágoston
UtódjaSchuster Konstantin
Társszentelt püspökök
Bonnaz Sándor1860. november 4.
Durguth József1865. november 1.
Jekelfalussy Vince1867. május 5.
Ipolyi Arnold1872. április 14.
Pauer János1872. június 29.
Pribék István1873. március 25-
Junák István1876. február 6.
Neszveda István1884. május 11.
A Wikimédia Commons tartalmaz Peitler Antal József témájú médiaállományokat.

Peitler Antal József (Pécs, 1808. március 24.Vác, 1885. július 24.) a Váci egyházmegye püspöke 1859-től haláláig.

Élete

Tanulmányait szülővárosában, majd a pesti szemináriumban végezte. 1831-ben szentelték áldozópappá, és báró Szepesy Ignác pécsi püspök mellett nyert alkalmazást, mint szentszéki jegyző. Négy évvel később püspöki titkár, irodaigazgató és szentszéki ülnök, majd pécsi plébános lett. 1848-tól pécsi kanonok, 1851-től a budai cs. kir. helytartóságnál alkalmazták osztálytanácsosként, és az egyházi ügyek előadójaként. Innen Bécsbe vitték Thun gróf osztrák kultuszminiszter oldala mellé. 1855-ben a pápa udvari főpapjává, 1859-ben a nagy és gazdag Váci egyházmegye püspökévé nevezték ki. Lelkes nagy pártfogója volt a hazai kulturális, tudományos életnek, bőkezűen adakozott a Magyar Tudományos Akadémiának, adományokkal segítette a Szent István – és Szent László társulatokat, s ez utóbbi társulatnak 1866-tól elnöki tisztségét is betöltötte. Közművelődés terén kétség kívül legnagyobb és maradandóbb alkotása a Váci Egyházmegyei Könyvtár alapítása 1875-ben, melyre több, mint 40.000 forintot áldozott. Peitler a pénzzel igazán sohasem tudott jól bánni, és már papnövendék korában adósságokat csinált: fokozatosan előre haladva az egyházi tisztségek rangsorán, minden hozzá folyamodót, személyválogatás nélkül, bőkezűen segélyezett. Adományai annyira kimerítették az egyházmegyét, hogy a kultuszminiszter és prímás egyetértve kénytelenek voltak a váci püspökséget zár alá kellett tenni. A püspöki elhanyagolt uradalmak felügyelését, kezelését erélyesebb kanonokra bízták; Peitler havi jövedelmét pedig 600 forintra mérsékelték. A püspök 26 évnyi kormányzás után 1885-ben hunyt el.

Művei

  1. Egyházi beszédek, mellyeket különféle alkalommal mondott és kiadni készült négyesi báró Szepesy Ignácz pécsi püspök. Kiadta Peitler Antal. Pécs, 1839–1840, négy kötet (Szepessy életrajzával kiegészítve)
  2. Peitler József Antal váci püspök üdvözlő szózata megyéje összes híveihez. Uo. 1859
  3. Litterae pastorales ad clerum suae dioecesis. Uo. 1859

Jegyzetek

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  


Előde:
Roskoványi Ágoston
Váci püspök
1859–1885
Utóda:
Schuster Konstantin