Penelope superciliaris
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Penelope superciliaris Temminck, 1815 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Penelope superciliaris témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Penelope superciliaris témájú médiaállományokat és Penelope superciliaris témájú kategóriát. |
A Penelope superciliaris a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Coenraad Jacob Temminck holland ornitológus írta le 1815-ben.[3]
Alfajai
- Penelope superciliaris jacupemba Spix, 1825
- Penelope superciliaris major W. Bertoni, 1901
- Penelope superciliaris superciliaris Temminck, 1815[2]
Előfordulása
Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay területén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, szavannák és cserjések, tavak, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 55–73 centiméter, hím testtömege 950–1150 gramm, a tojóé 750–880 gramm.[3]
 |
Életmódja
Gyümölcsökkel táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 7.)
- ↑ 2,0 2,1 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. július 7.)
- ↑ 3,0 3,1 3,2 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
