Petényi Ottó
Petényi Ottó | |
Született | 1837. december 12. |
Elhunyt | 1903. március 30. (65 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Petneházi Petényi Ottó (Véghely vagy Nagyszalatna,[1] 1837. december 12. – Budapest, 1903. március 30.)[2] technikus, államivasúti irodafőnök, zeneszerző.
Életútja
A véghelyi várban született Petényi Gábor és Smiedt Karolina fiaként. Elvégezvén középiskoláit, a magasabb technikai tudományokat Budapesten, Bécsben és Prágában tette sajátjává. Még mint a polytechnikum növendékétől jelentek meg tőle zeneművek. 1859-60-ban mint mérnök földméréssel foglalkozott. 1861-ben Zólyom vármegye aljegyzője lett és az ottani ellenzéki párt vezére volt. Megszakíttatván az alkotmányosság, lemondott hivataláról és Pestre ment, ahol különösen irodalmi téren nemzetgazdászattal foglalkozott. Később a műhengermalomnál mint technikai vezető alkalmaztatott. Majd vasuti mérnök lett, ahonnét az első osztrák biztosító társulathoz ment technikai felügyelőnek. A Haza c. magyar biztosító bank és a Mérnök-egylet alapításában tevékeny részt vett: érdemeinek jutalmazásául az elsőnél vezértitkárrá, a másiknál első titkárrá választatott. 1868-ban a Pannonia téglagyár-részvénytársulat alapításán fáradozott és annak igazgató-tanácsosa, az országos gőzhajó-társulatnál pedig bizottmányi tanácsos lett. Részt vett még a Corvina magyar és a Minerva szlovák könyvkiadó-társulatok létesítésében; úgyszintén a budai és óbudai népbank és a zólyomi népbank alapításában. 1880-tól a magyar vasutak kölcsönös biztosítási szövetkezetének irodafőnöke volt. Az óbudai Irgalom Házában hunyt el gerincagy-sorvadás következtében. Felesége Wendl Emília volt, aki 1891. november 7-én halt meg élete 43., házassága 23. évében. Cikkei a Honban (1864. 73., 74. sz. A pesti vízvezeték), a szabadkai Szabadságban (1892. 94. sat. sz. A nap mivoltának új elmélete). Szerkesztette a Haladás c. ipar és kereskedelmi hetilapot 1862. október 1-től december 30-ig Robonyi Gézával együtt Pesten. Arcképe: kőnyomat, rajzolta Marastony J. Antal, 1869. nyomt. Rohn és Beck Pesten (a Hajnal-Album-ban).
Művei
- Közlemények a kereskedelem és ipar köréből. Pest, 1862. (Robonyi Gézával együtt).
- A szabadalmazott nemzeti bank ügyének népszerű tárgyalása. A napi érdekeltség használatára előadja. Bpest, 1875.
- A közös hadseregben a magyar hadsereg. Uo. 1886.
- Árpád sírhelyének fölfedezése. Hely n. 1895. I-IV. rész (2rét 117 lap és vegyes jegyzetek. Lithogr.).
Kéziratai: Dolgozatai, 2rét 15 darab (a Magyar Nemzeti Múzeumban).
Zeneszerzeményei
- Emlénykör. Pest. 1858. (Melléklet a Délibáb 27. sz.-hoz)
- Hattyú-hangok. Zongorára alkalmazva. Uo. 1859.)
- 1848. Új csárdás az 1861. farsangra. Uo. 1861. (Melléklet a Nefelejts 46. sz.-hoz)
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése szerint.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 892/1903. és 1051/1903. folyószáma alatt.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Felesége gyászjelentése
További információk
- Hajnal Album. Szerk. Sarkady István. Bpest, 1873. köny. arczk.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965