Philippe Le Royer

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Philippe Le Royer
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Genf
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Párizs
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
Tisztsége
  • a szenátus örökös tagja
  • a francia nemzetgyűlés tagja
  • a Harmadik Francia Köztársaság szenátusának tagja
SírhelyeAz adatok szerializációja sikertelen
A Wikimédia Commons tartalmaz Philippe Le Royer témájú médiaállományokat.

Philippe Elie Le Royer (Genf, 1816. június 27.Párizs, 1897. február 22.) francia miniszter.

Élete

Református francia szülők gyermeke. Párizsban jogot végzett és előbb ugyanott, majd Chalon-sur-Saône-ban és végül Lyonban mint ügyvéd működött és politikai nézeteivel a köztársasági párthoz csatlakozott. A császárság bukása után 1870. szeptember 4-én Lyon főprokurátorává nevezték ki, mely állásban arra törekedett, hogy a beállott háborús és zavarteljes napokban a törvények végrehajtassanak és az ártatlanul elítéltek szabadlábra helyeztessenek. 1871. február 8-án a Rhône megye a nemzetgyűlésbe választotta, ahol a köztársasági balpárt híve és az Union républicaine elnöke lett. Mint a nemzetgyűlés egyik legtehetségesebb szónokát beválasztották az új alkotmány kidolgozására kiküldött harmincas bizottságba is. 1876-ban élethossziglani szenátor lett. 1879. február 4-én Waddington minisztériumában az igazságügyi tárcát vállalta magára és azonnal megkezdte a bíróságoknak klerikális és bonapartista elemektől való megtisztítását. 1879-ben visszalépett, 1882-ben a szenátus elnökévé választatott.

Jegyzetek