Pierre Fatou
Pierre Fatou | |
![]() | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Lorient |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Pornichet |
Állampolgársága | francia |
Szülei | Ernest Fatou |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | a francia Becsületrend lovagja |
Sírhelye | Carmel temető[2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Fatou témájú médiaállományokat. | |



Pierre Joseph Louis Fatou (Lorient, 1878. február 28. – Pornichet, 1929. augusztus 9.) francia matematikus és csillagász. A matematikai analízís különböző ágaiban végzett jelentős munkásságáról ismert. A Fatou-lemma és a Fatou-halmaz róla kapta a nevét.
Élete
Szülei, Prosper Ernest Fatou (1832–1891) és Louise Eulalie Courbet (1844–1911), mindketten katonai szolgálatban voltak. Pierre családja szerette volna, ha ő is katonai pályára lép, de egészségi állapota ezt nem tette lehetővé. Fatou 1898-ban iratkozott be a párizsi École normale supérieure-be, hogy matematikát tanuljon, és 1901-ben szerzett diplomát, amikor gyakornoknak nevezték ki a Párizsi Obszervatóriumba. Fatou-t 1904-ben csillagászasszisztenssé, majd 1928-ban csillagásszá léptették elő. Haláláig ebben a csillagvizsgálóban dolgozott. Fatou 1918-ban megkapta a Becquerel-díjat, 1923-tól a Francia Becsületrend lovagja volt. 1927-ben a francia matematikai társaság elnökévé választották. Baráti kapcsolatban állt több kortárs francia matematikussal, különösen Maurice René Fréchet-vel és Paul Montellel. 1929 nyarán Fatou nyaralni ment Pornichetbe, egy Nantes-tól nyugatra fekvő tengerparti városba. A kikötő közelében lévő Le Brise-Lames nevű villában szállt meg, és augusztus 9-én este 8 órakor a szobájában meghalt. A halotti anyakönyvi beírás nem tünteti fel a halál okát, de állítólag egy heveny gyomorfekély következtében halt meg. Fatou-t augusztus 14-én temették el a lorient-i Carnel temetőben.
Munkássága
Fatou munkássága igen nagy hatással volt a 20. századi analízis fejlődésére. Doktori értekezése, a Series trigonométriques et séries de Taylor (1906) volt a Lebesgue-integrál első alkalmazása az analízis konkrét problémáira, főként az egységkorong analitikus és harmonikus függvényeinek vizsgálatára. Ebben a munkában Fatou először tanulmányozta egy tetszőleges mérték Poisson-integrálját az egységkörön. 1906-ban publikálta a később híres Fatou-tételként emlegetett eredményét, amely szerint egy, az egységkörben értelmezett korlátos analitikus függvénynek az egységkörön szinte mindenhol van határértéke. Ezen a tételen alapszik sok 20. századi matematikai kutatás, amely a korlátos analitikus függvények körébe tartozik. A Taylor-sorozatok analitikus folytatásának számos alapvető eredménye Fatou-tól származik. Ő volt az első aki, a ma Julia-halmazoknak nevezett halmazokkal foglalkozott (A Julia-halmaz komplementerét néha Fatou-halmaznak is nevezik). 1917 és 1920 között Fatou létrehozta a matematika azon területét, amelyet holomorf dinamikának neveznek. A holomorf dinamikával kapcsolatos tanulmányainak melléktermékeként Fatou felfedezte az úgynevezett Fatou–Bieberbach tartományokat. Ezek az n dimenziójú komplex tér olyan altartományai, amelyek biholomorf szempontból ekvivalensek a teljes térrel. (Ilyenek n=1 esetében nem létezhetnek.) Fatou fontos munkát végzett az égi mechanikában is.
Hatása magyar matematikusokra
Riesz Frigyes és testvére Marcel egyetlen egy közös dolgozatot közölt (1920-ban),[3] mégpedig Fatou híres tételének az általánosításáról.[4] Bebizonyították, hogy egy körtartomány helyett bármilyen rektifikálható görbe által határolt tartományt vehetünk. Később tételüket általánosították, amely Szegő Gábor egy tételének bizonyításával együtt a függvényalgebrák egyik alaptétele lett, és számos alkalmazása van.[5]
Jegyzetek
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ http://www.tchinggiz.org/patrimoine-de-lorient.html
- ↑ F. & M. Riesz: Über die Randwerte einer analytischen Funktion, Quatrième Congrès des Mathématiciens Scandinaves, Stockholm, 1916. Almquist & Wiksells, Upsala, 1920. 44. o.
- ↑ Szabó Péter Gábor: A matematikus Riesz testvérek, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, 2010. 40. o.
- ↑ Horváth János: Riesz Marcel matematikai munkássága II, Matematikai Lapok, 28 (1980) 65–100.
Források
- O'Connor, John J.; Robertson, Edmund F., Pierre Fatou, MacTutor History of Mathematics archive, University of St Andrews. Online hozzáférés
- Szabó Péter Gábor: A matematikus Riesz testvérek, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, 2010.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pierre Fatou című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.