Pirityi Sándor
Pirityi Sándor | |
Született | Pirityi Sándor 1925. szeptember 15. Pestszentlőrinc |
Elhunyt | 2009. május 1. (83 évesen) Budapest, Pestszentlőrinc |
Nemzetisége | magyar, |
Foglalkozása | újságíró |
Pirityi Sándor (Pestszentlőrinc, 1925. szeptember 15. – Budapest, Pestszentlőrinc, 2009. május 1.) magyar újságíró, a hadtudományok kandidátusa. A Budapesti Ismeretterjesztő Társulat tiszteletbeli elnöke. Az Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány kuratóriumának elnöke volt.
Életpályája
Szülei: Pirityi Sándor (1897–1969)[1] és Ohák Gizella voltak. 1947–1950 között fordítóként dolgozott. 1951-től a Magyar Távirati Iroda munkatársa volt. 1963–1967 között moszkvai tudósító volt. 1973-1995 között a külpolitikai főszerkesztőség helyettes vezetője volt. 1984-től a Magyar Pugwash Bizottság tagja volt. 1990-től a Magyar Hadtudományi Társaság elnökségi tagja, majd az etikai bizottság elnöke volt. 1993-tól a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos ügyvezető kollégiumának tagja, majd a TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesületének tudományos alelnöke volt.
Művei
- A leszerelés problémaköre; MTI, Bp., 1962 (Világpolitikai dokumentumok)
- Óceánok, flották (1973)
- A leszerelés (1975)
- Tengerek stratégiája; Zrínyi, Bp., 1976
- Hadászati fegyverrendszerek és korlátozásuk. SALT-SALART (1982)
- A Békedekrétummal kezdődött... Hét évtized a békéért; Zrínyi, Bp., 1987
- Az ellenségkép változása (1990)
- A nemzeti hírügynökség története, 1880–1996; MTI Kiadói Kft., Bp., 1996
Díjai, kitüntetései
- A hadtudományok kandidátusa (1979)
- Bugát Pál-díj
- Rózsa Ferenc-díj (1984)
- Aranytoll (1995)
- Tanárky Sándor-díj (1995)
Jegyzetek
- ↑ Édesapja gyászjelentése. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 7.)
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283