Pogány Ö. Gábor
Pogány Ö. Gábor | |
![]() | |
1979-ben (Martin Gábor felvétele) | |
Született | Pogány Ödön Gábor Az adatok szerializációja sikertelen Kispest |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1939) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (60/4-2-25)[1][2] |
A Magyar Nemzeti Galéria igazgatója | |
Hivatali idő 1957 – 1980 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Ö. Gábor témájú médiaállományokat. | |
Pogány Ö. Gábor, teljes nevén Pogány Ödön Gábor (Kispest, 1916. július 21. – Budapest, 1998. március 21.) magyar művészettörténész, művészeti szakíró. A művészettörténeti tudományok kandidátusa. Korának kiemelkedő művészeti szervezője volt.
Életpályája
Előbb a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd a berlini Humboldt Egyetemen, valamint Párizsban az École École du Louvre-ban tanult. 1945 és 1947 között a Szépművészeti Múzeum muzeológusaként dolgozott. Ezt követően 1947 és 1950 között a Fővárosi Képtár igazgatója; 1950 és 1952 között a Múzeumi Központ elnökhelyettese, 1953–1955, 1956–1957 folyamán a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese volt. 1957 és 1980 között ő volt a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Kiemelkedő szerepe volt közgyűjtemények szervezésében: ő szervezte meg a Fővárosi Képtár, az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar gyűjteményeiből 1957-ben a Magyar Nemzeti Galériát, 1975-től pedig ő szervezte meg a Magyar Nemzeti Galéria áttelepítését a volt Kuria Kossuth téri épületéből a Budavári Palotába. Nyugdíjba vonulása után az elfelejtett és el nem ismert festők megismertetésén fáradozott.
Szerkesztőként
A Képzőművészeti és Iparművészeti Tudósító felelős szerkesztője (1951 1956) volt, majd ő volt a főszerkesztője 1960 és 1972 között a Művészet című folyóiratnak, valamint 1961 és 1980 között a Művészettörténeti Értesítőnek.( A Művészet című folyóiratban Budai Timót és Tibélyi Gábor néven is publikált.) Ezen túl ő volt Magyar Nemzeti Galéria Közleményei (1959–1965) és a Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve alapító főszerkesztője (1970–1980).
Kutatási területe
A 19. és a 20. század magyar művészete.
Emlékezete
Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.
Díjai, elismerései
- Baumgarten-díj (1947);
- Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1996).
Írásai
- A magyar festészet forradalmárai, Budapest, 1947
- Magyar festészet a XIX. században, Budapest, 1955
- Magyar festészet a XX. században, Budapest, 1959
- Derkovits Gyula, Budapest, 1961
- Ék Sándor, Budapest, 1964
- Foto Koffán, Budapest, 1974
- Csáki-Maronyák József, Budapest, 1975
- Makrisz Agamemnon, Budapest, 1975
- Gábor Marianne, Budapest, 1987
- Molnár C. Pál, Budapest, 1988.
- Tallós Ilona, Budapest, 1996.
Források
- artportal.hu Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- inzetet.nori.gov
Jegyzetek
További információk
- Losonczi M.: Búcsú. ~, Magyar Művészeti Fórum, 1998/1.