Polányi Imre
Polányi Imre | |
![]() | |
1998-ban Mánfai György felvétele | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | ELTE Bölcsészettudományi Kar (–1951) |
Kitüntetései | Az adatok szerializációja sikertelen |
Polányi Imre (Ladamóc, 1925. október 3. – Pécs, 1999. szeptember 23.) magyar történész, egyetemi tanár.
Életpályája
A Felvidékről származott. 1944-ben szovjet hadifogságba esett. Az 1950-es évek elején diplomázott, ezután előbb az ELTE Bölcsészettudományi Karon, majd Szegeden tanított. Kandidátusi disszertációjával 1968 nyarára készült el, mely a szlovákiai magyarság újabb kori történetéről szólt. Dolgozata kényesebb részein a kért javításokat azonban nem volt hajlandó elvégezni, majd a védés a csehszlovákiai bevonulással lekerült a napirendről is, azt csak 1982-ben védhette meg. Az 1968-as történelmi események ez alkalommal sem kerülték ki, volt véleménye a bevonulásról, ki is mondta, mire eltávolították Szegedről: „Büntetésből három év Nyíregyházát kaptam.” 1972-től a Pécsi Tanárképző Főiskola oktatója, majd 1982-től a megalakuló Janus Pannonius Tudományegyetem docense, később professzora. A pécsi egyetemi szintű történészképzés megszervezésében iskolateremtő érdemei voltak, tudatosan törekedett arra, hogy a jó oktatói és kutatói képességeken túl olyan kollégák kerüljenek az egyetemre, akik emberileg is alkalmasak arra, hogy valódi közösséget alkossanak. A BTK Történettudományi Intézetében 2013-ban termet neveztek el róla. Az akkori Tanárképző Kar oktatási dékánhelyetteseként komoly szerepe volt abban, hogy az ÁJK és a KTK, illetve az egyetemi vezetés elfogadta, támogatta és fokozatosan szakmailag is elismerte a Tanárképzőből kinövő új kart. Súlyos betegségben 1999-ben hunyt el.
Főbb szakterületei
A 20. századi kelet-közép-európai történelem, nemzetiségkutatás-de hobbiból egy ideig ókort is tanított elsősöknek. A pécsi egyetemi történészképzés egyik megteremtője és mentora. Legendás jegyzete, „Az ókori világ története” több kiadást ért meg, ezt a művét fogadásból, fejezeteiben az időben visszafelé haladva írta meg. Az évtizedek során igen sok tankönyvvel, jegyzettel, szöveggyűjteménnyel segítette a modern kor és ókori történelem egyetemi szintű oktatását. Értéküket jól jelzi, hogy ezek a művek ma is hasznos forrás-és segédanyagok. A nemzetiségkutatással, a környező országok történelmével is szívesen foglalkozott, hallgatóit gyakran biztatta, hogy tanuljanak szerbül, románul, szlovákul, legyenek tisztában a szomszédok történelmével. A híres szigetvári történészkonferenciák, melyeknek egyik fő szervezője volt, a '90-es években e köré a téma köré szerveződtek, a legrangosabb magyarhistorikusok jöttek el előadást tartani. A pécsi egyetemi szintű történészképzés megszervezésében iskolateremtő érdemei voltak, tudatosan törekedett arra, hogy a jó oktatói és kutatói képességeken túl olyan kollégák kerüljenek az egyetemre, akik emberileg is alkalmasak arra, hogy valódi közösséget alkossanak. A BTK Történettudományi Intézetében 2013-ban termet neveztek el róla. Az akkori Tanárképző Kar oktatási dékánhelyetteseként komoly szerepe volt abban, hogy az ÁJK és a KTK, illetve az egyetemi vezetés elfogadta, támogatta és fokozatosan szakmailag is elismerte a Tanárképzőből kinövő új kart. A város szellemi közéletében munkái és tanítványai révén egyaránt jelen volt, történelmi ismeretterjesztő munkásságáért megkapta a TIT Grastyán Endre-díját, a város a Pro Civitate, a megye a Pro Communitate kitüntetéssel ismerte el kiemelkedő szakmai közösségteremtő munkáját. Egyike volt az egyetem első Professor Emeritusainak.
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Pécsi Tudományegyetem[1]
- Polányi Imre a Youtoube-on [2]
- Polányi Imre (1925-1999) Dr. Fischer Ferenccel Szilágyi László beszélgetett. Legendás hírű professzoraink. PTE. A sorozat szerzője Szilágyi László.