Polónium-dibromid
Polónium-dibromid | |||
Szabályos név | polónium-dibromid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 66794-54-5 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | PoBr2 | ||
Moláris tömeg | 369,791 g mol−1 | ||
Megjelenés | lila-barna színű kristályos szilárd anyag[1][2] | ||
Olvadáspont | 270 °C bomlik[1][2] (szublimál 110 °C-on)[2] | ||
Oldhatóság | oldódik hidrogén-bromidban és ketonokban[2] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A polónium-dibromid más néven polónium(II)-bromid szervetlen vegyület, képlete PoBr2. Szobahőmérsékleten lila-barna színű, szilárd, kristályos anyag.[1][2] Szublimál és kissé bomlik 110 °C-on. Nitrogéngázban megolvasztva 270-280 °C-on bomlik.[2]
Előállítása
A polónium-dibromidot elő lehet állítani:
- Polónium-tetrabromid (PoBr4) vákuumban történő hőbontásával 200 °C-on.[2]
- Polónium-tetrabromid és hidrogén-szulfid alacsony hőmérsékleten történő reakciójával. Ezzel a módszerrel nem lehet tiszta polónium-dibromidot előállítani.[1][2]
Tulajdonságai
A polónium-dibromid hidrogén-bromid vizes oldatában és ketonokban oldva lila színű oldatot alkot. Az utóbbiban gyorsan polónium(IV)-gyé oxidálódik. A szilárd polónim-dibromidot az ammónia gyorsan fém polóniummá redukálja.[2]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Polonium dibromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 Holleman, A. F. & Wiberg, E. (2001), Inorganic Chemistry, San Diego: Academic Press, p. 594, ISBN 0-12-352651-5
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 2,7 2,8 The Chemistry of Polonium, Advances in Inorganic Chemistry and Radiochemistry. New York: Academic Press, 197–230. o. (1962). ISBN 978-0-12-023604-6. Hozzáférés ideje: 2012. június 14.