Pollák Antal
| Pollák Antal | |
 | |
| Született | 1865. március 29.[1] Szentes |
| Elhunyt | 1943. március 30. (78 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Pollák Sándor Hesz Róza |
| Foglalkozása | feltaláló |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (17C-12-37) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pollák Antal témájú médiaállományokat. | |
Pollák Antal (Szentes, 1865. március 29.[2] – Budapest, 1943. március 30.[3]) feltaláló.
Élete
Édesapja, Pollák Sándor a város főorvosaként az 1873-as kolerajárvány megfékezésén dolgozott, amiért megyei főorvossá nevezték ki; közreműködött a Szentesi Kórház megalapításában. Pollák Antal tanulmányait Szentesen kezdte, majd a grazi kereskedelmi és ipari akadémián folytatta. Ezt követően gabonakereskedéssel kezdett foglalkozni. Munkája mellett, kedvtelésként, rendszeresen folytatott optikai, elektrotechnikai és vegyészeti kísérleteket, illetve saját készítésű távcsövével csillagászati megfigyeléseket végzett. 1895-ben készítette el teleautográfnak nevezett képtávíróját. Ezt követően az Egyesült Villamossági Rt-nél fejlesztette tovább találmányát, Virág József mérnökkel közösen. 1899-re elkészítették a gyorstávírót, mely óránként 70 000 szó továbbítására volt alkalmas morzejelekkel. 1901-re továbbfejlesztették találmányukat, mely így latin betűs szöveget tudott továbbítani. 1903-ban – Virág József halála után – a Magyar Tudományos Akadémia Wahrmann Mór-éremmel tüntette ki a feltalálókat. A gyorstávíró Magyarországon nem került bevezetésre és külföldön is csak népszerűsítő előadásokat tartott. 1906-ban létrehozott társaság fejlődését, a találmány elterjesztését megakasztotta, majd végleg meghiúsította az első világháború kitörése.
Találmányai
Olvasmányélménye alapján kezdett el foglalkozni a képátvitel lehetőségeivel. Elgondolásának lényege az volt, hogy a telefonmembránra erősített tükörrel lehetne fényjeleket átvinni egyik helyről a másikra. Végül nem képeknek, hanem az írásjeleknek az átviteli módját sikerült megoldania – elvileg. A gyakorlati megvalósításhoz Virág József gépészmérnökkel szövetkezett. Először morze-jelek átvitelét oldották meg, mégpedig óránként 80-100 ezer szó sebességgel – az addig elért sebesség tízszeresével. A sikeres bemutatók után oly módon fejlesztették tovább a berendezést, hogy morze-jelek helyett folyóírást lehetett vele továbbítani. A gyakorlati alkalmazás sorozatos balszerencsés események – a finanszírozó amerikai bank csődje, a feltaláló-társ, Virág halála – miatt nem történt meg. A magyar postaigazgatóság nem tartott igényt az új találmányra, mivel az akkori körülmények között ekkora átviteli sebességre nem volt szükség. Franciaországban Pollák igazgatásával részvénytársaság alakult a gyorstávíró bevezetésére. A kezdetben sikertörténetnek induló kezdeményezésnek azonban az első világháború vetett véget: Pollákot, mint ellenséges állam polgárát kiutasították, vállalatát felszámolták. A feltaláló 1934-ben könyvet írt ígéretes, de alkalmazásra nem került alkotásáról. A készülékkel elért információ-átviteli sebességet még fél évszázadig sehol sem tudták túlszárnyalni, a nagy ötlet mégis csak kuriózumként, nyomtatásban – többek között a szabadalmi iratok lapjain – maradt fenn.
Emlékezete
Pollák Antal nevét viseli Szentes informatikai iskolája is.[4]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12341.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Születési bejegyzése a szentesi izraelita hitközség születési akv. 12/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 13.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 99/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 13.)
- ↑ Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola
Források
- Pollák Antal életrajza
- A Pollák-Virág féle gyorstávíró
- Egy magyar találmány sikere külföldön
- Pollák Antal
További információk
- Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók
- Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig
- Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a hírközlés történetében