Pomigliano d’Arco
Pomigliano d’Arco | |||
![]() | |||
Pomigliano központja | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Régió | Campania | ||
Megye | Nápoly (NA) | ||
Frazionék | Pacciano | ||
Védőszent | Nolai Szent Félix | ||
Irányítószám | 80038 | ||
Körzethívószám | 081 | ||
Forgalmi rendszám | NA | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 39 705 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 3599 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 36 m | ||
Terület | 11 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
Elhelyezkedése Nápoly térképén | |||
Pomigliano d’Arco weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pomigliano d’Arco témájú médiaállományokat. | |||
Pomigliano d’Arco város (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.
Fekvése
Nápolytól északkeletre fekszik. Határai: Acerra, Casalnuovo di Napoli, Castello di Cisterna, Sant’Anastasia és Somma Vesuviana.
Története
Pomigliano d’Arco a második pun háború után jött létre római katonai bázisként. A Pomigliano nevét az alapító gens Pomelia nemzetség után kapta. A római időkben Pomelianum név alatt volt ismert. Az ad Arco megnevezést a 18. században kapta, az akkor még látható római vízvezetéknek köszönhetően. A Nyugatrómai Birodalom bukása után előbb a bizánciak, majd a longobárdok foglalták el, később a Nápolyi Királyság részévé vált. A középkor során lakói teljes szegénységben éltek kiszolgáltatva a helyi nemesség és klérus segítségeinek. 1887-ben nyerte el függetlenségét és ekkor indult meg az ipar betelepedése. A fasiszta uralom alatt egy repülőteret is építettek, aminek következtében a második világháború bombázásainak elsődleges célpontjává vált. Noha a második világháborút követő gazdasági válság során számos ipari létesítményt bezártak, mégis Nápoly környékének egyik legfejlettebb ipari települése maradt. Itt van a Fiat és Alfa Romeo gépkocsigyártó nagyvállalatoknak, valamint az Alenia Aeronautica e Avio repüléstechnikával foglalkozó cégnek a szerelőüzeme.
Népessége
A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói
- San Pietro-templom
- Santa Maria del Carmine-templom
- San Felice in Pincis-templom
- Madonna delle Grazie-templom
- Imbriani Poerio-kápolna
- Torre dell’Orologio
Közlekedés
A település vasútállomásai:
A városban született
- Ludovico Romano (1853–1933), építész
- Giovanni Leone (1908–2001), az Olaszország Köztársaság elnöke 1971 és 1978 között
- Felice Pirozzi (1908–1975), érsek és szent szék diplomatája
- Salvatore Piscicelli (1948–2024), filmkritikus, rendező, író és forgatókönyvíró
- Vincenzo Montella (* 1974), labdarúgó
- Felice Piccolo (* 1983), labdarúgó
Jegyzetek
Források
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Pomigliano d’Arco témájú kategóriát.