Pompás szivarfa
Pompás szivarfa | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Az Idaho Egyetem arborétumában
| ||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
![]() Eredeti elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Pompás szivarfa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pompás szivarfa témájú médiaállományokat és Pompás szivarfa témájú kategóriát. |




A pompás szivarfa (nagylevelű sziverfa, Catalpa speciosa) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe sorolt szivarfafélék (Bignoniaceae) családjában a szivarfa (Catalpa) nemzetség egyik faja.
Származása, elterjedése
1880-ban fedezték fel a Mississippi mentén, az Ohio torkolatvidékén. Eredeti élőhelye Aknasastól Délnyugat-Indianáig terjed. Dísznövényként mára sokfelé, így Európában is ültetik — egy példány Budapesten, a Füvészkertben is megtekinthető.[1] A latin „speciosa” szó magyarul feltűnőt jelent.
Megjelenése, felépítése
Európéban mintegy 20 m magasra nő meg, eredeti élőhelyén akár 30 m-ig is. Törzse gyakran egyenesen felfelé tör; rövid, görbe ágai keskeny csúcsban futnak össze. Szürke kérgét függőleges, meglehetősen széles és mély, pikkelyes bordák tagolják.[1] Szagtalan levelei a szívlevelű szivarfa (Catalpa bignonioides) leveleinél hosszabbak és sötétebbek. Válluk többnyire mélyen szíves, csúcsuk kihegyesedik. A felnőtt fákon időnként kis oldalkaréjaik fejlődnek ki. Fonákukat sűrű, barna szőrzet borítja; a fiatal levelek nyele is szőrős.[1] Virágai nagy, laza bugákban nyílnak.[1] Hüvelytermése 20–40 cm hosszú és 10–12 mm vastag.
Életmódja, termőhelye
Lombhullató. A szennyezett levegőt jól viseli, városokba is ültethető. Virágai kevéssel a szívlevelű szivarfa virágai előtt nyílnak.[1]
Alfajok, változatok
A C. bungei (C. fargesii) f. duclouxii fiatal hajtásai eleve kopaszok.[1]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Catalpa speciosa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
Források
- ↑ Owen Johnson: Owen Johnson (David More illusztrációival): Európa fái. HarperCollins Publisher Ltd., 2004. Budapest, Kossuth Kiadó, 2007, 2011. 463 old. ISBN 978-963-09-6602-3 (2. kiad.).