A Portugál Nyelvű Országok Közössége (portugálul: Comunidade dos Países de Língua Portuguesa, IPA: kumuniˈdad(ɨ) duʃ pɐˈizɨʒ dɨ ˈlĩɡwɐ puɾtuˈɡezɐ, röviden: CPLP) egy nemzetközi szervezet, amely a portugál nyelvű országok barátságát hivatott erősíteni. Azokban az országokban, amelyek portugál nyelvet használják hivatalos nyelvként, világszerte 240 millió ember él, összterületük meghaladja a 10 772 000 km2-t.
A CPLP 1996-ban hét országgal alakult meg, az alapító tagok Portugália, Brazília, Angola, Zöld-foki Köztársaság, Bissau-Guinea, Mozambik és São Tomé és Príncipe voltak. Kelet-Timor 2002-ben, függetlensége elnyerése után csatlakozott a közösséghez.
A Közösség egy jelenleg is fejlődő folyamat, a nyolc tagállam társadalmai kevés ismerettel rendelkeznek egymás életéről. A CPLP egyik fontos jellemzője, hogy tagjait a közös beszélt nyelv és kultúra köti össze, ezek hídszerepet töltenek be az egymástól nagy távolságra, különböző kontinenseken elhelyezkedő országok között. A szervezet céljai között szerepel a tagság nemzetközi jelenlétének erősítése és a tudományos együttműködés fejlesztése is.
2005-ben, Luandában, a nyolc ország kulturális miniszterei május 5-ét a Luzofón Kultúra Napjává (portugálul: Dia da Cultura Lusófona) nyilvánították.
2006 júliusában, a bissaui csúcstalálkozó alkalmából Egyenlítői-Guinea és Mauritius társult megfigyelői státuszt kaptak a közösségben,[1] míg 17 nemzetközi szervezet és egyesület konzultatív megfigyelővé vált.
A CPLP alakulásakor Egyenlítői-Guinea megfigyelői státuszért folyamodott. Egyenlítői-Guinea portugál gyarmat volt a 15. és a 18. század között és vannak területei, ahol portugál alapú kreol nyelven beszélnek, érezhető a kulturális kötődés São Tomé és Príncipéhez és Portugáliához. Az ország a közelmúltban oktatási együttműködést kezdeményezett a portugál nyelvű afrikai országokkal és Brazíliával. A 2004. júliusi CPLP-csúcson, São Tomé és Príncipében, a tagállamok megállapodtak a Közösség alapokmánya megváltoztatásában, a Közösségnek ezentúl társult tagjai is lehetnek. Egyenlítői-Guinea a teljes jogú tagságot végül 2014-ben nyerte el.
Mauritius, amelyet portugál hajósok fedeztek fel, és szoros kapcsolatot ápol Mozambikkal, 2006-ban nyerte el a társult megfigyelői státuszt, Szenegál pedig 2008-ban ülhetett a tárgyalóasztal mellé.
A következő nagyobb bővítés 2014 júliusában volt, amikor négy újabb ország, Grúzia, Japán, Namíbia és Törökország kapott társult megfigyelői státuszt.
Japánnak a 16. és a 17. századból eredő kapcsolatai vannak Portugáliával. Namíbia kapcsolata a portugál nyelvvel az északon szomszédos Angolával magyarázható. Grúzia és Törökország igénye a társult megfigyelői tagságra nem magyarázható nyelvi kapcsolattal.
A portugál nyelvű országokban több mint 240 millió ember a él világszerte, akiket azonban összeköt a kultúrájuk és közös történelmük. A CPLP-országok összes területe 10,7 millió négyzetkilométer, több, mint Kanadáé.
A CPLP megalakulása óta két politikai krízist is segített megoldani, São Tomé és Príncipében valamint Bissau-Guinea esetében, mindkét országban puccsal ragadta magához a hatalmat a katonaság. São Tomé esetében gazdasági reformok bevezetéséhez nyújtott támogatást, míg a másik esetben a politikai élet demokratizálódását felügyelte.
A CPLP vezetői hisznek abban, hogy az angolai és a mozambiki békefolyamatban játszott szerepe, valamint Kelet-Timor függetlensége a szervezet további fejlődését igazolja és növeli szerepét a multilaterális együttműködés erősítésében.
Tekintettel arra, hogy Afrika portugál nyelvű vidékein és Kelet-Timorban sok gyerek nem jár iskolába, a helyi oktatási hivatalok keresik Portugália és Brazília segítségét abban, hogy a portugál nyelv egyéb oktatási formáinak létrehozásában segítsenek, mivel Dél-Afrikában a portugál nyelv egyre szélesebb körben használatos, még Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban is oktatják. Ilyen projekt a Camões intézet területi egységeinek létrehozása vidéki városokban és falvakban.
Több portugál nyelvű fejlődő országban, ahol ez a nyelv az államigazgatás és a gazdaság nyelve, az ország vezető tisztségviselői könnyen képesek kommunikálni a világ más részeivel, különösen a gazdaságilag erősebb Portugáliával és Brazíliával. Vannak azonban olyan afrikai vezetők, akik kötelezővé teszik a portugál nyelv oktatását a középiskolában, mert attól tartanak, hogy az alacsony színvonalú nyelvtudás megnehezítheti az ország boldogulását a világgazdaságban. Az afrikai fiatalok magas szintű portugálnyelv-ismerete kétségtelenül hozzájárul majd országaik boldogulásához.
Struktúra
A Közösség főtitkára felelős a CPLP kezdeményezéseinek és projektjeinek kidolgozásáért és végrehajtásáért. A főtitkár hivatala Lisszabonban található. A főtitkárt két évre választják, egyszer újraválasztható.
A CPLP irányelveit és fő céljait a félévente rendezett Államfők Konferenciáján rögzítik; a szervezet akciótervét a Külügyminiszterek Tanácsa rögzíti, amelyre évente kerül sor.
A politikai testületek határozatait a havonta megtartott Állandó Kormányzó Testület felügyeli és hajtja végre.
A CPLP-t nyolc tagállama finanszírozza.
A CPLP zászlaja jelenleg nyolc szárnyból áll.
Zacarias da Costa
é. sz. 38° 42′ 39″, ny. h. 9° 08′ 03″38.710833°N 9.134167°WKoordináták: é. sz. 38° 42′ 39″, ny. h. 9° 08′ 03″38.710833°N 9.134167°W
Portugália
Brazília
Angola
Mozambik
Zöld-foki Köztársaság
Bissau-Guinea
São Tomé és Príncipe
Kelet-Timor
Egyenlítői-Guinea
Mauritius
Szenegál
Grúzia
Japán
Namíbia
Törökország
Andorra
Luanda
Marokkó
Madeirához
Fülöp-szigetek
Venezuela
Horvátország
Románia
Ukrajna
Indonézia
Szváziföld
Ausztrália
Luxemburg
Galicia
Makaó
Melaka
Goa