Posewitz Tivadar
| Posewitz Tivadar | |
 | |
| 1883-ban | |
| Született | Posewitz Tivadar Albert Kornél Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | 1917. június 12. (65 évesen) Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | 1. Sina Mina 2. Pap Adél 3. Schulek Margit (Daisy) |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1874) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Szakintézeti tagság | Földtani Intézet (1887–1917) |
Posewitz Tivadar (Szepesigló, 1851. december 2. – Budapest, 1917. június 12.) magyar geológus, orvos.
Élete és munkássága
Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, s ugyanitt 1874-ben orvosi oklevelet szerzett. Ezután három évig geológiát tanult a freibergi bányászati akadémián. 1879-ben Holland Kelet-Indiába utazott mint katonaorvos, ahol egészen 1884-ig minden szabadidejét később jelentőssé vált földtani-geológiai kutatásokkal töltötte el Borneó szigetén. Erről a munkájáról számos közleményben beszámolt, valamint 1889-ben egy könyvet is kiadott a témáról Berlinben. Miután hazatért, a Magas-Tátra vidékét térképezte. 1887-ben csatlakozott a Magyar Királyi Földtani Intézethez mint segédgeológus. 1897-ben osztálygeológussá, majd 1908-ban főgeológussá is kinevezték. Legjelentősebb munkájának a Petróleum és aszfalt Magyarországon című tanulmányát tartják. Fontos tudományos kutatása az iglói harmadkori medence és a Máramaros vidéki homokkőterület geológiai felvételezése. Emellett jelentős érdemeket ért el a Tátra magyar és lengyel oldalának kutatásával is, figyelemmel kísérte a turistaforgalmat, valamint statisztikai adatokat közölt a menedékházak és csúcsok látogatottságáról. Továbbá kutatta a tátrai földrajzi neveket, a zergéket, valamint a régi kincskeresőkről fennmaradt legendákat.
Családja
Szülei Posewitz Sámuel (Szepesolaszi, 1800. szept. 1. – Igló, 1871. január 16.)[2] orvos és Karafiát Emmeline Róza (Brno, 1815. – Igló, 1896. aug. 25.) voltak.[3] Első felesége Sina Mina, Borneóról származott és fiatalon életét vesztette. Közös gyermekük Posewitz Tivadar Henrik (Borneó, 1882. – Budapest, 1944. jún. 7.).[4] Második felesége Pap Adél (1867 – Budapest, 1901. okt. 18.) volt, Pap István pénzügyi számtanácsos lánya.[5] 1894-ben kötöttek házasságot Budapesten, s egy gyermekük született, aki a Melitta Kornélia keresztneveket kapta. 1904. szeptember 20-án feleségül vette Schulek Margitot (Budapest, 1874. március 31. – Budapest, 1945. augusztus 29.),[6] Schulek Frigyes lányát, akitől négy fia született, azonban csak egyikük érte meg a felnőttkort: Posewitz Albert Guido Tamás dr. (Budapest, 1908. július 2. – Bogotá, 1981).
Főbb művei
- Borneo (Berlin, 1889)
- A Szepesség, Magas Tátra és a Szepesi Középhegység (Budapest, 1898)
- A Magas Tátra és a Szepesi Középhegység : gyakorlati utmutató a természet kedvelői részére (Kassa, 1904)
- Petróleum és aszfalt Magyarországon (Budapest, 1906)
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ (2017. február 16.) „Posewitz Samuel gyászjelentése”.
- ↑ (2017. február 16.) „Posewitz Emmeline Karafiat Emmeline gyászjelentése”.
- ↑ Photos in Photos of Tivadar Henrik Posewitz. www.geni.com. (Hozzáférés: 2021. december 10.)
- ↑ (1901) „Posewitz Tivadarné Pap Adél gyászjelentése”.
- ↑ (1945) „Posewitz Tivadarné Schulek Margit gyászjelentése”.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- December 2. - Posewitz Tivadar születésnapja - 1850. Neumann-ház Jeles Napok. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
- (2001) „Emlékezés dr. Posewitz Tivadar életére és munkásságára születése 150. évfordulóján” (PDF). Földtani Közlöny, Budapest, 561–567. o. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- 165 éve született Posewitz Tivadar. magas-tatra.info, 2016. december 2. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- Rádiné Zsuzsa: Posewitz Tivadar. http://termeszetbaratikor.network.hu/. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
