Pseudophryne raveni
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pseudophryne raveni Ingram & Corben, 1994 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pseudophryne raveni témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pseudophryne raveni témájú kategóriát. |
A Pseudophryne raveni a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Pseudophryne nembe tartozó faj.
Előfordulása
Ausztrália endemikus faja. Queensland állam délkeleti részén, valamint a szomsédos Új-Dél-Wales északi részén honos.[1][2][3]
Nevének eredete
A faj nevét Robert John Raven ausztrál arachnológus tiszteletére kapta.[4]
Megjelenése
Apró termetű békafaj, testhossza elérheti a 3 cm-t.[3] Háta rézszínű vagy vöröses-szürke, apró fekete pettyekkel vagy foltokkal. Pofája csúcsától ágyékáig egy fekete csík húzódik, amely alatt oldala és feje gyakran szürke, fehér és fekete pöttyökkel tarkított, a hát színétől világosan elkülönülő. A hasa fekete-fehér márványos mintázatú. Pupillája vízszintes elhelyezkedésű, a szivárványhártya felső felében aranyszínű, alsó felében sötétbarna. A karok és a lábak felső felülete vörös, alsó felülete szürke vagy fekete. Ujjai között nincs úszóhártya, ujjai végén nincsenek korongok.[3]
Életmódja
Ez a faj a mocsarakkal szemben az eláztatott területeket és a forrásokat kedveli. A párzási időszak szeptembertől márciusig tart, eső után szaporodik.[3] Hívása egy elnyújtott recsegő hang, amely felgyorsul és magas, éles hangon végződik. A Pseudophryne ravenit a hosszú hangú hívása jól megkülönbözteti a többi Pseudophryne-fajtól.[1] A petéket a szárazföldön, nedves avar, sziklák, fatörzsek és sásrétek alatti beszivárgásokban rakja le. A fészket a hím őrzi, csakúgy mint a többi Pseudophryne faj esetében. Az ebihalak akár 2,5 cm hosszúak is lehetnek, és sötétbarna vagy világosbarna-arany színűek. A fészek elárasztása után kerülnek a vízbe. Nem ismeretes, hogy mennyi idő alatt fejlődnek békává. Tavasztól őszig, eső után szaporodik.[3]
Természetvédelmi helyzete
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Több természetvédelmi területen is megtalálható.[1][5]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 AmphibiaWeb
- ↑ Atlas of Living Australia
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 FrogID, Australian Museum
- ↑ Ingram & Corben, 1994 : Two new species of broodfrogs (Pseudophryne) from Queensland. Memoirs of the Queensland Museum, vol. 37, p. 267-272 (eredeeti publikáció).
- ↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2023. január 29.) (angolul)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. január 8.)
- Ingram & Corben, 1994 : Two new species of broodfrogs (Pseudophryne) from Queensland. Memoirs of the Queensland Museum, vol. 37, p. 267-272 (eredeeti publikáció).
- Amphibian Species of the World 6.0
- A Pseudophryne raveni az AmphibiaWeb oldalon
