Rákóczi úti evangélikus templom
| Rákóczi úti evangélikus templom | |
| Szlovák evangélikus templom | |
 | |
| 1957-es archív felvétel a Luther-udvarról. A templom tornya is látszik rajta. | |
| Település | Budapest VIII. kerülete (Luther-udvar (Budapest), Rákóczi út, 57/A) |
| Cím | Budapest, Rákóczi út 57/a |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1856–1863 |
| Építési stílus | romantika |
| Tervező | Diescher József |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | evangélikus templom |
| Elhelyezkedése | |
 Rákóczi úti evangélikus templom
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 04′ 29″47.497500°N 19.074722°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 04′ 29″47.497500°N 19.074722°E | |
A Rákóczi úti evangélikus templom egy Budapest VIII. kerületében található vallási épület.
Története
A templom romantikus stílusban,[1] 1856 és 1863 között épült 1000 férőhellyel a szlovák nyelvű evangélikusok számára,[2] akik már 1838-tól kezdve jelezték József nádor felé templomépítési igényüket.[3] Tervezője Diescher József volt. A templomhoz még építése előtt, 1854-ben paplak is épült. A belső berendezés kialakítása után, 1867-ben nyílt meg a hívek előtt.[2] A fenntartási költségek csökkentésére 1893–1894-ben bérház épült köréje Schweiger Gyula tervei alapján, ez a mai Luther-udvar.[2] Az első világháború után a 6000 főből álló gyülekezet létszáma gyorsan apadásnak indult. Ennek oka sok szlovák Felvidékre költözésében kereshető. 1928-ban mér csak 1000-1200 főből állt a gyülekezet. A második világháború alatt jelentős sérüléseket szenvedett az épület, ezek renoválása 1950-ig folyt. 1965-ben a templomot a gyülekezet 1 millió forintért eladta a magyar államnak (a vallási szertartásokat egy bérházi lakásba tették át),[3] és különböző szervezetek (Vízügyi Tudományos Kutató Intézet, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, „Tudomány és technika háza”, kaszinó, harcművészeti sportcentrum) használt a következő évtizedekben.[2] A templom belső terét födémekkel felosztották, kívülről vasbeton részeket ragasztottak hozzá,[2] oldalára felvonót szereltek.[3] Napjainkban igen romos állapotba került, az elmúlt években többször megfigyeltek a tornyáról vakolathullásokat. Az épületbe galambok és denevérek költöztek be. A 2010-es években a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. tulajdonában volt.[3] 2022-ben az állam 765 millió forintért visszavásárolta, és a szlovák önkormányzatnak adta át.[4] A templom műemléki védelem alatt áll.[2]
Érdekességek
- a templomban kötötte meg (második) esküvőjét Mikszáth Kálmán[3]
- a templomban keresztelték Závada Pál szlovák származású magyar írót[3]
Jegyzetek
Források
- Koncz Tamás: Gaz nőtte be Budapest titkos templomát Archiválva 2022. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (origo.hu, 2014. szept. 3.)
- Szlovák evangélikus templom, Luther-ház (egykor.hu, 2012. okt. 21.)
- Sporttemplom után kulturális központ? (jozsefvarosujsag.hu, 2020. febr. 9.)
- A magyar állam fizeti a Rákóczi úti szlovák evangélikus templom visszavásárlását (pestbuda.hu, 2020. aug. 25.)
- Köztulajdonba kerül és közösségi funkciót kap Pest elveszett evangélikus temploma (epiteszforum.hu, 2022. aug. 23.)
- Halad a Rákóczi úti rejtett templom megújulása (jozsefvarosujsag.hu, 2022. szept. 27.)
- Új tetőt kap a Rákóczi úti Luther-udvarban megbújó evangélikus templom (epiteszforum.hu, 2022. nov. 24.)
- Vincze Miklós: Lassan halad a szlovák evangélikusok Rákóczi úti templomának felújítása (24.hu, 2023. ápr. 10.)
Videófelvétel
Láthatatlan templom a Rákóczi úton (youtube.com)
Kapcsolódó szócikkek
