Réczey Imre
| Réczey Imre | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujság 1893. évi 5. számából. | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (19/1-1-14)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Réczey Imre témájú médiaállományokat. | |
Réczey Imre, teljes nevén: Réczey Imre Béla László Ödön Mária (Pest, 1848. augusztus 28.[3] – Budapest, 1913. október 31.[4]) magyar sebész, egyetemi tanár.
Életpályája
Szülei: Réczey Imre és Martinelli Antónia voltak.[4] 1871-ben orvosi, 1872-ben sebészdoktori oklevelet szerzett Budapesten. 1871–1876 között az egyetem sebészeti klinikáján, illetve különböző fővárosi kórházakban dolgozott. 1874–1884 között a budapesti Szent Rókus Kórház III. sz. Sebészeti Osztályának helyettes főorvosa volt. 1875–1877 között a Budapesti Orvosegyesület könyvtárnoka, 1877–1890 között másodtitkára, 1890–1892 között üléselnöke, 1892–1913 között alelnöke volt. 1876-ban a csontok és ízületek sebészeti bántalmai tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett (1876–1884). 1879–1886 között a Budapesti Királyi Orvosegyesület Évkönyve szerkesztője volt. 1884–1892 között címzetes nyilvános rendkívüli tanár volt. 1884–1892 között a III. sz. Sebészeti Fiókosztályának rendelőorvosa és az Üllői úti Közkórház III. sz. Sebészeti Osztályának rendelőorvosa volt. A Rókus Kórház, majd 1885-től az István Kórház orvosa volt. 1886–1888 között az Orvosi Hetilapot szerkesztette. 1887-től az Országos Közegészségügyi Egyesület választmányi tagja volt. 1892–1913 között a sebészet nyilvános rendes tanára; a II. sebészeti klinika igazgatója volt. 1910–1911 között az egyetem rektora volt. Nagyon fontosak az arcplasztikai és sérvműtétei. Iskolát alapított. Halálát érelmeszesedés, szívhűdés okozta.
Magánélete
Felesége Beregszászy Ludovika volt, Beregszászi Lajos (1817–1891) zongorakészítő lánya.[4] Sírjuk a Fiumei úti sírkertben látogatható (19/1-1-14).
Művei
- Csontok rosszindulatú álképletei (Budapest, 1876)
- A tábori sebészet az utolsó 150 év alatt Poroszországban (Orvosi Hetilap, 1876)
- Az idült csípőizületi lob kezelésének mai elvei (1883)
- A vese kiirtásáról (Budapest, 1883)
- A mai sebészet fejlődése (Orvosi Hetilap, 1885)
- A bőralatti veserepedésekről (1890)
- A sebészeti gümős betegségek (Klinikai Füzetek, 1890)
- Sebgyógyítás drain nélkül (Orvosi Hetilap, 1895)
- Jegyzetek az általános sebészetből (Budapest, 1900)
- A sebészet újabbkori fejlődése (Budapest, 1910)
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=112&layout=s
- ↑ Pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1848. év. Familysearch.org
- ↑ 4,0 4,1 4,2 Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 981/1913. folyószám alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://baratikor.semmelweis.hu/galeria/page.php?id=31
- [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=286524&date=2021-02-28 286524&date=2021-02-28 Réczey Imre] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
- Hőgyes E.: Emlékkönyv... (Budapest, 1896)
- Borszéky Károly: Réczey Imre (Orvosi Hetilap, 1913)
- Schächter Miksa: Réczey Imre (Gyógyászat, 1913)
- Kapronczay K.: Réczey Imre (Orvosi Hetilap, 1973)
- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Budapest, Kis Akadémia, 1941.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8