Rónapatak
| Rónapatak (Rovné) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Rimaszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1413 | ||
| Polgármester | Jaroslava Ďurove | ||
| Irányítószám | 982 67 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | RS | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 383 m | ||
| Terület | 9,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 34′ 54″, k. h. 20° 03′ 06″48.581667°N 20.051667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 54″, k. h. 20° 03′ 06″48.581667°N 20.051667°E | |||
| Rónapatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rónapatak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rónapatak (szlovákul: Rovné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Fekvése
Rimaszombattól 30 km-re északkeletre fekszik, a Balog-patak (Blh) völgyében, a Nyustya-Jolsva közötti 526-os út mellett (amiről a Meleghegyre vezető mellékúton lehet a faluba jutni). Nyugatról Gömörhegyvég és Nyustya, északról Kopárhegy, északkeletről egy rövid szakaszon Poloszkó, keletről Ratkószuha, végül pedig délről Dobrapatak községekkel határos. 9,1573 km²-es területe két kataszteri területre oszlik:[1]
- Balogér (Ratkovská Zdýchava): 4,3208 km²;
- Rónapatak (Rovné): 4,8365 km².
Története
A pászorok alapította település a 14. században keletkezett, első írásos említése 1413-ban „Rownapathak” alakban történt. 1450-ben „Ronapathaka”, 1559-ben „Rowna”, 1571-ben „Rowno”, 1600-ban „Dobra Rowna” néven említik. A Derencsényi család birtoka volt, akik 1427-ben 12 portával bírtak a településen. A 17. századtól a murányi váruradalom része. A török támadások hatására lakói elmenekültek. 1773-ban 27 jobbágy és 8 zsellércsalád élt a községben. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÓNAPATAK. Boró. Tót falu Gömör Várm., földes Urai Gr. Koháry, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Ratkóhoz egy mértföldnyire, határja sovány és hegyes, vagyonnyai meglehetősek.”[2] 1828-ban 45 házában 392 lakos élt. A 19. század végén határában magnezitbánya nyílott. Később a bánya egy részét víz árasztotta el, így a termelés lelassult. Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Rónapatak, balogvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 35 házzal és 167 ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban Balogvár tartozéka és a Derencsényiek birtoka volt. Később a Széchiek lettek a földesurai, azután Wesselényi Ferencz, utána a Koháryak és végre a Coburgok, a kik itt ma is birtokosok. A község határában magnezit- és grafitbánya s savanyúvíz-forrás van. A községben levő ág. h. ev. templom 1832-ben épült. Ide tartozik Burda telep is. A község postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya.”[3] Az első világháború idején hadifoglytábor működött a községben. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott. 1960-ban Balogér (Ratkovská Zdýchava) községet Rónapatakhoz csatolták.
Népessége
1910-ben 182, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1921-ben Rónapatak 201 lakosából 179 szlovák nemzetiségű, illetve 158 evangélikus vallású.[4] 2001-ben 168 lakosából 165 szlovák volt. 2011-ben 137 lakosából 130 szlovák.
Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1832-ben épült klasszicista stílusban, tornyát 1914-ben építették.
- Haranglába a 18. század végén épült.
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 14.)
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
A Rimaszombati járás települései  | |
|---|---|
| Központ |
|
| Települések |
|
