Rózsafüzér Királynője-bazilika
| Rózsafüzér Királynője-bazilika | |
 | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Pompei területi prelatúra |
| Védőszent | Rózsafüzér királynője |
| Építési adatok | |
| Építése | 1876 |
| Stílus | neoklasszicista építészet |
| Tervezője | Antonio Cua |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 95 m |
| Magasság | 80 m |
| Szélesség | 55 m |
| Település | Pompei |
| Elhelyezkedése | |
 Rózsafüzér Királynője-bazilika
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 40° 45′ 00″, k. h. 14° 30′ 02″40.750000°N 14.500556°EKoordináták: é. sz. 40° 45′ 00″, k. h. 14° 30′ 02″40.750000°N 14.500556°E | |
| A Rózsafüzér Királynője-bazilika weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsafüzér Királynője-bazilika témájú médiaállományokat. | |
A Rózsafüzér Királynője-bazilika (olaszul: Pontificio Santuario della Beata Vergine del Santo Rosario di Pompei római katolikus székesegyház, Mária-szentély és kisebb bazilika (basilica minor) Bartolo Longo megbízásából, az olaszországi Pompeiben épült, s a Pompei Területi Prelatúra székhelye.
Története
Bartolo Longo 1873 októberében megkezdte egy romos templom helyreállítását, és ünnepséget hirdetett Rózsafüzér királynője tiszteletére.[1] 1875-ben Longo megszerezte a Rózsafüzér Királynéja festményt egy nápolyi kolostortól, és pénzt gyűjtött a kép helyreállítására, hogy a templomban helyezzék el. Csodákról kezdtek beszámolni, és a zarándokok tömegesen özönlöttek a templomba. A környék háromszáz lakosa fejenként havi egy scudót ajánlott a munkáért.[1] Bartolo Longót Giuseppe Formisano, Nola püspöke bizta meg, hogy kezdje meg egy nagyobb templom építését – az alapkövet 1876. május 8-án helyezték le. A templomot 1891. május 7-én szentelte fel Raffaele Monaco La Valletta bíboros, XIII. Leó pápa képviseletében. XVI. Benedek pápa 2008. október 19-én adta át hatodik Arany Rózsáját a kegyhelynek.[2]
Rózsafüzér Szűzanya
A főoltáron a „Rózsafüzér Királynéja” festményt, aranyozott bronz kerettel mutatják be a zarándokoknak. Az oltárkép Szűz Máriát és a Gyermek Jézust ábrázolja, amint rózsafüzért ajándékoznak Szent Domonkosnak és Sziénai Szent Katalinnak. Eredetileg Alberto Radente domonkos pap vásárolta meg nyolc karlinóért Nápolyban,[3] 1875. november 13-án felajánlották Bartolo Longo Pompeiben épített templomába. Egy amatőr festő kísérletet tett a kép restaurálására, és 1876. február 13-án, az ottani Rózsafüzér Konfraternitás alapításának napján helyezték el a templomban. 1880-ban a híres olasz festő, Federico Madlarelli felajánlotta a kép restaurálását. 1965-ben vatikáni művészek ismét restaurálták.[1] Bartolo Longo 1879 júliusában komponálta a „Petíció novenáját”, saját maga tesztelte, miközben tífuszban szenvedett. A szöveget a Rózsafüzér Királynéja csodálatos portréjának napi látomása ihlette, amelynek először Pompeiben ajánlották a Novenát.[4] A teljes ima a rózsafüzér legalább három tizede (három szent misztériuma) napi elmondásából áll, amelyet a Novena követ. Összesen 54 napot vesz igénybe, megszakítás nélkül.[5] 1965. április 23-án a festményt személyesen áldotta meg VI. Pál pápa.[6]
Leírása
Az eredeti, 1876 és 1891 között emelt épület, amelyet Antonio Cua tervezett, latin kereszt tervet követett. Alapterülete mindössze 420 négyzetméteres.[7] A homlokzat kialakítása, Giovanni Rispoli munkája, 1893. május 15-én kezdődött meg, s a Rózsafüzér Királynéja 18 tonnás, 3,25 m magas szobrában csúcsosodik ki.[8] amelyet Gaetano Chiaromonte egyetlen carrarai márványtömbből faragott ki, alatta a „PAX” (béke) szó és az „MCMI” (1901) évszám látható. A növekvő számú zarándok befogadására a szentélyt 1934 és 1939 között egyről három folyosósra bővítették, megtartva latin kereszt formáját. A projektet Antonio Anastasio Rossi prelátus rendelte meg, és Monsignor Spirito Maria Chiapetta építész-pap tervezte.[8] Minden új folyosó mindkét oldalán három mellékoltár található. Az új épület a maga 2000 négyzetméterével[7] maximum 6000 fő befogadására alkalmas. [8] A 80 m magas, 1912 és 1925 között épült harangtornyot Aristide Leonori tervezte, testvére, Pio Leonori segítségével.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Frisk, M. Jean. "Our Lady of Pompeii", Marian Library, University of Dayton
- ↑ Pastoral Visit to the Pontifical Shrine of Pompeii
- ↑ Cruz 1984, pp. 88–89
- ↑ "Irresistible Novena to our Lady of Pompeii" Catholic National Shrine and Basilica of Our Lady of Walsingham. [2023. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 15.)
- ↑ The 54-days Novena to Our Lady of the Rosary. catholictradition.org. [2018. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Incoronazione dell'effigie della Madonna di Pompei | Paolo VI (italiano nyelven). www.vatican.va, 1965. április 23.
- ↑ 7,0 7,1 Carillo, Sepe & Petillo 2010
- ↑ 8,0 8,1 8,2 Official website
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Shrine of the Virgin of the Rosary of Pompei című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Bibliográfia
- Cruz, Joan Carroll. Relics. Huntington, Ind.: Our Sunday Visitor, 88. o. (1984). ISBN 978-0-87973-701-6
- The Huge Enlargement with R.C. Structure of the Shrine of Pompeii in Italy (1933-1939): A Technological, Architectonic and Cultural Challenge, IABSE Symposium, Venice 2010: Large Structures and Infrastructures for Environmentally Constrained and Urbanised Areas, 802–809. o.. DOI: 10.2749/222137810796063896 (2010). ISBN 978-3-85748-122-2
További információk
- Pompei Szűzanya kegyhely weboldala
- Santuario della Beata Vergine del Rosario di Pompei
- (EN) (CH) Az 54 napos Szent Rózsafüzér Novena St. Bartolo Longotól