Rózsaffy Dezső

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Rózsaffy Dezső
A restaurátori műhelyben (1934)
A restaurátori műhelyben (1934)
SzületettRózsaffy Dezső István Lipót
1877. július 22.
Az adatok szerializációja sikertelen
Elhunyt1937. november 19. (60 évesen)
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
HázastársaLempiczky Olga
(h. 1910–1937)
Gyermekeihárom gyermek
SzüleiRózsaffy Alajos
Burger Malvina
Foglalkozása
  • művész
  • festőművész
  • művészettörténész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1901)
SírhelyeFarkasréti temető (10/1-1-135)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsaffy Dezső témájú médiaállományokat.

Rózsaffy Dezső (Budapest, 1877. július 22.[3] – Budapest, Erzsébetváros, 1937. november 19.)[4][5] művészettörténész, festőművész, múzeumigazgató.

Élete

Rózsaffy Alajos (1833–1910) rendőrségi főorvos és Burger Malvina (1851–1907) fia. 1901-ben a Budapesti Tudományegyetemen művészettörténeti doktorátust szerzett. Festeni 1902 és 1909 között a magyar fővárosban, Nagybányán, Münchenben és Párizsban tanult. Először 1906-ban, majd 1907-ben és 1908-ban is, szerepelt képeivel a párizsi Salon d’Automne tárlatán.[6] 1908 és 1910 között a párizsi Le Grande Revue című újság rajzolója volt. Ezután hazatért és Az Újság műkritikusaként működött. 1912-ben kinevezték a budapesti Szépművészeti Múzeum könyvtárának és modern szoborosztályának igazgató-őrévé, amely tisztséget haláláig viselt. 1915-től Budapesten is voltak csoportos és gyűjteményes kiállításai. 1920-ban a Nemzeti Szalonban volt kollektív kiállítása, 1928-ban az Ernst Múzeumban vett részt csoportos kiállításon, majd 1933-ban a Fränkel Szalonban nyílt meg második kollektív kiállítása. 1929-ben a Barcelonai Világkiállításon ezüstérmet nyert. Tagja volt a Paál László Társaságnak, meghívott tagja a Szinyei Merse Pál Társaságnak és tiszteleti tagja az Új Művészek Egyesületének. Számos tanulmányt, cikket írt hazai és külföldi lapokba és folyóiratokba. Ismertette hazai festők művészetét francia nyelvű cikkekben, többek között a Gazette des Beaux-Arts című művészeti szemlében 1926 és 1929 között. 1929-ben megkapta a francia Becsületrend lovagi keresztjét a francia-magyar művészeti kapcsolatok fejlesztése körül végzett munkásságának elismeréséül. Halálát tüdőgyulladás, szívbénulás okozta. 1939-ben emlékkiállítást rendeztek műveiből az Ernst Múzeumban. Több képe a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[7]

Családja

Felesége az orosz származású Lempiczky Olga Alexandrovna (1881–1946)[8] festőművész volt, akit 1910. október 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[9] Három gyermekük született:

  • Rózsaffy Dezső (Párizs, 1907–?)
  • Rózsaffy Péter György (Neuville-sous-Montreuil, 1908–?)
  • Rózsaffy Lucián Agáta, Lucy (Gödöllő, 1911–?), Rihmer Pál Elek építészmérnök felesége.

Jegyzetek

Források

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Művészeti lexikon. Szerk.: Éber László. 1-2. kötet. Budapest, 1935, Győző Andor.
  • Életrajza a Kieselbach Galéria hivatalos oldalán
  • Vayer Lajos. „Rózsaffy Dezső”. Művészettörténeti Értesítő (Magyarország) 27 (1), 84–86. o. (Hozzáférés: 2022. február 2.)