Radics Jenőné
| Radics Jenőné | |
| Született | Kovács Éva 1927. április 21. Budapest |
| Elhunyt | 2015. december 10. (88 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus, író, irodalomtörténész |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Dr. Radics Jenőné (Éva néni) oldala. Gyertyaláng. 2016. 01. 17. |
Radics Jenőné (Budapest, 1927. április 21. – Tarcsafürdő[1] , 2015. december 10.[2]) magyar–német szakos gimnáziumi tanár, író, irodalomtörténész.
Pályafutása
Dunapentelén végezte az elemi iskolát, majd Budapesten az angolkisasszonyok Sancta Maria Leánygimnáziumában érettségizett 1945-ben. 1950-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsész Karán magyar–német szakos tanári diplomát szerzett. 1950–54 között különböző ipari szakmunkásképző iskolákban tanított. 1954-től az Óbudai Árpád Gimnázium tanára volt nyugdíjazásáig (1982). Magyar irodalmi előadásokat tartott az Munkaerő-tartalékok Hivatala Módszertani Intézetében, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban. Német nyelvtanfolyamokat vezetett: Budapest, TIT (1967–1982); Szombathely, TIT (1982–1984); Felsőőr, a magyar cserkészet keretében az erdélyi menekültek számára (1988–1990). 1983 óta Ausztriában élt, előadásokat tartott[3] a helyi magyar közösségek és az osztrákok számára a magyar történelem nevezetes napjairól (1848,[4][5] 1956[6]), írókról, költőkről, híres emberekről[7] (Petőfi Sándor, Arany,[8] Babits Mihály, Illyés Gyula, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel,[9] Kazinczy Ferenc, Kosztolányi Dezső,[10] Csokonai Vitéz Mihály, „Új idők új dalai”,[11] „Vidám magyar versek”,[12] Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Wimmer Ágoston) az alsóőri Umizban[13] (Magyar Média- és Információs Központ), a bécsi Bornemisza Társaságban, az Oberschützeni Hianz Központban, a grazi akadémikusok Körében. A régi és a kortárs magyar irodalmat és kultúrát a Bécsi Napló,[14] a Másokért Együtt,[15] a felsőőri Őrség[16] és az Őrvidéki Hírek hasábjain, az ORF Burgenland rádió és televízió adásaiban is népszerűsítette. Cikkei jelentek meg Magyarországon a Hitelben,[17] az Új Demokratában,[18] az Új Emberben,[19] a Mértékadóban,[20] a Vas Népében,[21] a Kétnyelvűségben,[22] a kolozsvári Helikonban[23] stb. Összegyűjtött írásait Szóval szállni címmel az Antológia Kiadó jelentette meg 2011-ben.
Díjai, kitüntetései
- 1964. Népművelési Intézet, színjátszó csoport rendezése, ezüstérem
- 1994. Új Demokrata – Izgalmas valóság. 3. helyezés
- 1997. Anyanyelvápoló Szöv. – Honismereti Szöv.: Rokonértelmű főnevek – II. díj; Rokonértelmű igék – III. díj
- 1997. Budapest III. kerületi Önkormányzat, Tarlós Istvántól: Karádi-díj (díszoklevél, emlékérem)az Árpád Gimnáziumban végzett több évtizedes pedagógiai munkáért
- 1998. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a három évtizeden át végzett munkásságért tiszteletbeli taggá választotta
- 1999. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Nyelvművelő pályázat: A hírközlő eszközök nyelve;[24] Családi szavaink
- 2000. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Anyanyelvi pályázat: Nyelvi illem nagyszüleink kiskorában
- 2001. Millenniumi Országjáró pályázat: Álomalapítás
- 2007. A Lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából közéleti bátorságáért, áldozatos munkájáért, a közös ügyhöz, a magyar megújuláshoz és a megmaradás szent ügyéhez való hűségéért emléklap (Aláírók: Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor)
- 2012. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt[25]
Családja
- Édesanyja Tremmel Karolin (1898–1973) tanítónő
- Édesapja Kovács Ferenc (1898–1966) tanító[26]
- Férje dr. Radics Jenő (1923–1972) tüdőgyógyász, röntgen szakfőorvos
- Lánya dr. Radics Éva (*1952) a Gráci Zeneművészeti Egyetem tanára.[27]
- Unokái: Dr. Kovács Gyöngyi (*1977) Helsinkiben a Svéd Közgazdasági Egyetem (Hanken) tanszékvezető egyetemi tanára;[28] Mag. Kovács Kinga üzletkötő, magyar nyelvű szakreferens Bécs.
- Dédunokái: Westerlund Venla (*2003) és Westerlund Lauri (*2005)
Jegyzetek
- ↑ Elhunyt Dr. Radics Jenőné. volksgruppen.orf.at, 2015-12-13. (Hozzáférés: 2024. március 27.)
- ↑ Elhunyt dr. Radics Jenőné tanárnő | Óbudai Árpád Gimnázium. www.arpadgimnazium.hu. (Hozzáférés: 2015. december 21.)
- ↑ Tevékenységéről megjelent cikkek a Bécsi Naplóban: Radics Jenőné előadása Babitsról (2001. nov.–dec.) Radics Jenőné előadása Petőfiről. Deák Ernő: Befordulva Alsóőrre (2003. máj.–jún.) Radics Jenőné előadása Csokonairól (Csokonai est Alsóőrött) (2005. márc.–ápr.) Alsóőr dicsérete (2008. márc.–ápr.) Kicsi Jézus, ugye tudsz magyarul? (Deák E.) (2009. jan.–febr.)
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.80[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.113[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.126[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/search.php?q=Radics&r=0&s.x=7&s.y=7&s=Search[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.95[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.68[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.76[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2008. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ↑ http://volksgruppen.orf.at/magyarok/aktualis/stories/144596/[halott link]
- ↑ • Bécsi Napló (Bécs) Évfordulók (1994. márc.–ápr.) Csoóri Sándor: Szálla alá poklokra (1998. márc.–ápr.) Burgenland – A zene napja Felsőlövőn (1998. júl.–aug.) Nagy Gáspár Grazban (1998. júl.–aug.) Wimmer Ágoston az 1848-as forradalomban (1998. szept.–okt.) Gondolatok és képzettársítások (Böröndy Lajos könyvéről) (1998. nov.–dec.) Emlékezés Illyés Gyulára (2003. márc.–ápr.) Tudományos tanácskozás (2003. nov.–dec.) Emlékezés Balassi Bálintra (2004. szept.–okt.) Csoóri Sándor 75 éves (2005. jan.–febr.) Búcsú Sánta Ferenctől (2008. szept.–okt.) Főhajtás Kazinczy Ferenc emlékének (2009. szept.–okt.) - A 80 éves Csoóri Sándor köszöntése (2010. márc.-ápr.) - Búcsú Fekete Gyulától (2010. márc.-ápr.)
- ↑ • Másokért együtt (Bécs): Versek 1956 emlékére: I. Nevek; II. Számok (2004. okt. 21.) Emlékezés Benedek Elekre (2009. nov. 5.)
- ↑ • Őrség (Felsőőr / Oberwart) - Wimmer Ágoston élete és munkássága (2005. nov.)
- ↑ • Hitel (Budapest) Beszámoló egy utazásról (1989. 4. sz.) Kossuth Lajos azt üzente (Wimmer) (1990. nov. 14.) Levél Oberschützenből, azaz Felsőlövőből (1991. máj. 15.)
- ↑ • Új Demokrata (Budapest) A „reakció” uszályában: emlékezés az iskolák államosítására 1. (I. évf. 19. sz. 1994. dec. 22.) A szellem Pócspetrije: emlékezés az iskolák államosítására 2. (I. évf. 20. sz. 1994. dec. 29.)
- ↑ • Új Ember (Budapest) Az első szótól mindmáig. A Biblia hatása a magyar irodalomra (2008. okt. 26.)
- ↑ • Mértékadó – RTV műsor (Budapest) A bogárhátú kis viskó szentegyház vala – Arany J. emlékezete (2007. okt. 15-28)
- ↑ • Vas Népe (Szombathely) Próféta a saját hazájában (Franz Simon festőművész kiállítása) (1993. szept. 27.) Kérdések Bős-Nagymarosról (1998. márc. 2.) Az ünnepek napja (1999. jún. 1.) Rendhagyó történelemóra (2006. okt. 9.)
- ↑ • Kétnyelvűség (Budapest) - Székely András Bertalan: Barométer (Az ex-YU magyar közéleti irod. antológiája) – recenzió (1999. VI. évf. 4. sz.)
- ↑ • Helikon (Kolozsvár): G. A. Wimmer (1791–1863) Egy németajkú magyar forradalmár (1996. márc. 5.)
- ↑ In: Balázs Géza–Grétsy László: Anyanyelvünkről – anyanyelvünkért.
- ↑ http://volksgruppen.orf.at/magyarok/aktualis/stories/159628/[halott link]
- ↑ http://www.dh-online.hu/hetvege/20070430_egy_gyonyoru__elegans_levelrol/print
- ↑ Archivált másolat. [2011. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)