Recsica (Homeli terület)
Recsica (Рэчыца) Речица (oroszul)) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Jogállás | város | ||
Alapítás éve | 1213 | ||
Irányítószám | 247500 | ||
Körzethívószám | +375 2340 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 64 733 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 128 m | ||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
Recsica weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Recsica témájú médiaállományokat. | |||
Recsica (Рэчыца, oroszul Речица) város Fehéroroszország délkeleti részén, a Homeli terület Recsicai járásának székhelye. 2005-ben becsült népessége 65 ezer fő volt, ezzel a Homeli terület 5. legnépesebb városa. A Dnyeper jobb partján fekszik, Homeltől 50 km-re nyugatra, a Recsica-patak torkolatánál.
Történelem
Első írásos említése 1213-ból származik, neve a szláv folyó (reka) szóból származik. Ekkoriban a Csernyigovi fejedelemséghez tartozott. A 14. században a Litván Nagyfejedelemséghez csatolták. A litvánok (Orsához, Mahiljovhoz, Sklovhoz hasonlóan keleti határaik védelmére erődöt emeltek a Dnyeper magas jobb partján. Az idők során három erődvonalat építettek ki. Az erőd védelmében alakult ki a kereskedőváros, melynek a 17. században piactere és dominikánus kolostora is volt (nem maradt fenn, helyén ma a városi park található). 1793-ban csatolták Oroszországhoz, 1796-ban kapott városi jogokat. A 19. században alakult ki a város új, mesterségesen kialakított alaprajza, a jelentőségét vesztett erődöt lebontották. 1920 májusában a kelet felé előrenyomuló lengyelek elfoglalták, de hamarosan újra a Vörös Hadsereg kezére került, 1926-ban csatolták a BSZSZK-hoz. A német megszállás 1941. augusztus 22. – 1943. november 18. között tartott. 1964-ben a város környékén tárták fel a Belorusz SZSZK első kőolajlelőhelyeit, melyeken ma is folyik a kitermelés.
Gazdaság
A várostól 10 km-re halad a Breszt-Homel közötti M10-es főút. Főutak kötik össze Lojevvel (62 km), Hojnyikival (67 km), Szvetlahorszkkal (56 km). Vasútállomás a Kalinkavicsi-Homel vonalon, folyami kikötő a Dnyeperen. A Dnyeperen egy vasdúti híd ível át, a bal parttal való összeköttetést kompjárat biztosítja. Vegyipara elsősorban a környékén kitermelt földgáz feldolgozásával foglalkozik. Fémcikkek gyártása (Recsickij Metyiznij Zavod), kerámiaipar, fafeldolgozás (Recsicadrev), textilipar. Élelmiszeriparának legismertebb ága a sörgyártás (Recsicapivo) jelentős a tejfeldogozás (vaj- és tejporgyártás) és a gyümölcsborok előállítása is.
Nevezetességek
- A Troickij-templom 1903-ban épült neogótikus stílusban.
- Az Uszpenszkij-templom 1872-ben épült.
- Az egykori zsinagóga épülete a 19. század végéről származik.
Testvérvárosok
Jegyzetek
- ↑ Численность населения на 1 января 2025 г. и среднегодовая численность населения за 2024 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2025 and the average annual population for 2024 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2025. március 28.
Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (oroszul)
- Városi portál Archiválva 2007. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Nevezetességek (oroszul)