Reményi Béla
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Reményi Béla | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest VIII. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | József Attila-díj (1956) |
Sírhelye | Farkasréti temető (610-26. templomi fülke)[2][3] |
Reményi Béla (Budapest, 1914. január 26.[4] – Budapest, Józsefváros, 1962. október 2.)[5] József Attila-díjas költő, elbeszélő, műfordító.
Élete
Reményi Lajos (1882–?) Nagyváradról származó magánhivatalnok és Budai Julianna (1891–?) fia.[6] 1919-ben szüleivel kikeresztelkedett. A második világháborút követően népművelőként dolgozott. Először drámaíróként és költőként mutatkozott be az 1940-es évek második felében. 1953 és 1956 között az Irodalmi Újság munkatársa volt. Lírájában a nagyvárosi ember problémái tükröződnek, elbeszéléseiben a kispolgárság, az értelmiség életét mutatta be. Antológiáknak fordított német és spanyol költők verseiből. Házastársa Süsz Piroska volt, akit 1941-ben vett nőül. Sírja a Farkasréti temetőben található.[7]
Főbb művei
- Népmentők (dráma, Budapest, 1947)
- Évek hullámain (versek, Budapest, 1948)
- Guruló csille (dráma, Budapest, 1949)
- Egyetlen hadsereg (versek, Budapest, 1950)
- Levél a fán (válogatott versek, Budapest, 1955)
- Láthatatlan főnök (elbeszélés, Budapest, 1956)
- Négyszemközt (versek, Budapest, 1957)
- Zsákmány (versek, Budapest, 1959)
- Magvetők (elbeszélés antológia, Budapest, 1960)
- Hemingway ürügyén (Nagyvilág, 1960. 6. sz.)
Díjai, elismerései
- József Attila-díj (1956)
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12877.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 228/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 2482/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 217/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ Elbúcsúztatták Reményi Bélát (1962. október 7.) Magyar Nemzet, 18. évfolyam, 235. szám
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.