Rosenberger Sándor
| Rosenberger Sándor | |
| Született | Rosenberg Sándor 1844. október 4. Makó |
| Elhunyt | 1909. augusztus 3. (64 évesen) Arad |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | rabbi |
Dr. Rosenberger/Rosenberg[1] Sándor (Makó, 1844. október 4.[2] – Arad, 1909. augusztus 3.) aradi főrabbi. Kecskeméti Lipótnak, nagyváradi főrabbinak apósa volt.
Életpályája
Rosenberg Orbán kereskedő és Lőw Eszter fia. Nagyváradon és Bécsben volt gimnazista. Egyetemi tanulmányait Lipcsében végezte el, és itt doktorált filozófiából. Teológiai tanulmányait Breslauban végezte el. 1868-ban a nagyváradi kongresszusi hitközösségben, 1876-ban Kaposváron, 1885-ben pedig Aradon lett főrabbi, mint Steinhardt Jakab és Chorin Áron utóda. 1895-ben nagy felháborodást váltott ki azzal, hogy vegyes házasságot áldott meg, ezért heves harcot indítottak ellene. Eötvös József, Deák Ferenc és Lőw Lipót feletti emlékbeszédei könyvben is megjelentek. Tanulmányokat írt a Magyar-Zsidó Szemlébe és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyvébe is. Halálakor az aradi hitközség gyász-albumot adott ki Dr. Rosenberger Sándor végtisztessége címmel.
Művei
- Die mosaische Echtheit der Königsurkunde in Deuteron. Ein geschichtliche-theologische Studie (Halberstadt, 1867)
- Das Judentum und die Nationalitatsidee (Kaposvár, 1885)
- A zsidó és keresztény között polgárilag kötött házassági frigynek megáldása a zsinagógában (1895)
Jegyzetek
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Születési bejegyzése a makói izraelita hitközség születési akv. 47/1844. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 752. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
