Rothman Ármin

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Rothman Ármin
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Nagycseb
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • fogorvos
  • egyetemi oktató
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1883)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Rothman Ármin témájú médiaállományokat.

Rothman Ármin (Nagycseb, 1860. október 30.Budapest, 1932. július 19.)[1] magyar fogorvos, egyetemi tanár.

Élete

Rothman Eleázár kereskedő és Schvarcz Pepi fia. 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát. 1884 szeptemberétől három éven át tanársegédként dolgozott, majd fogászatot tanult Árkövy József intézetében. 1891-ben a fogak kór- és gyógytana című tárgykörből magántanári képesítést nyert. 1887 és 1932 között a budapesti Poliklinika főorvosa volt. A magyar fogászati szövettan úttörője, főleg a fogbéllobok kórszövettanával foglalkozott. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Családja

Házastársa Heller Olga volt, Heller Ármin kereskedő és Silberberg Johanna lánya, akit 1890. augusztus 20-án Budapesten vett nőül.[2] Gyermekei

  • Rothman Klára (1892–1944). Férje dr. Beck Pál (1884–1969) gépészmérnök.[3]
  • Rothman István (1894–1963) orvos, dermatológus. Felesége Manheim Irén (1895–?) orvos.[4]
  • Rothman Katalin (1896–1913)
  • Rothman Anna (1901–?). Férje dr. Földi Elek (1895–?) fogorvos.[5]

Főbb művei

  • Az izommagvakról. Budapest, 1885. (Értekezések a természettudományok köréből XV. 14. Dolgozatok a királyi magyar tudományegyetem élettani intézetéből II., bemutatta Jendrassik Jenő, Nagy Imre munkájával együtt.)
  • Patho-Histologie der Zahnpulpa und Wurzelhaut (Stuttgart, 1889)
  • Az orvosi mentés kézikönyve. Kiadta a Mentők Lapja szerkesztősége (Budapest, 1891, többekkel együtt)

Jegyzetek

Források