Ság vára
| Ság vára | |
| Utvrda Šag | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Šagovina Cernička |
| Tszf. magasság | 375 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 17. század (lerombolták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Ság vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 19′ 26″, k. h. 17° 18′ 38″45.323889°N 17.310556°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 26″, k. h. 17° 18′ 38″45.323889°N 17.310556°E | |
Ság vára (horvátul: Utvrda Šag), várhely Horvátországban, a Csernek melletti Šagovina Cernička falu határában.
Fekvése
A falu közelében, másfél kilométerre északnyugatra, a Psunj-hegység déli lejtőin, egy 370 méteres, erdőkkel övezett dombtetőn, a helyiek által Gradinának hívott helyen találhatók Ság középkori várának csekély maradványai.
Története
Ság várát és birtokát II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. 1464-ben egy oklevélben mint szomszédos birtokost említik a Dezsőfi nembeli Sághi Miklóst, az azonban nem világos, hogy a birtok kapta őróla a nevét, vagy ő kapta nevét a birtokról. 1476-ban Mátyás király Cserneki Istvánt erősíti meg Ság birtokában, aki Sághi Miklós más birtokait is megszerezte. Ezután Drezsniki András birtoka lett. Ő a várat és uradalmát 1528-ig birtokolta, amikor Ferdinánd király elvette tőle és Giletinci Osztrozsics Miklósnak adta. A török 1544-ben (más forrás szerint már 1536-ban) foglalta el és náhije központjává tette. A vár a törökellenes harcokban teljesen elpusztult.
A vár mai állapota
Központi része egy 30 méteres átmérőjű dombtetőn található, melyet 6-8 méter széles és 5-6 méter mély sánc övezett.
Források
- Branko Nadilo: Várak a Pszunj és a Pozsegai hegység déli lejtőin. (Megjelent a Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 12. számában) (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)