Sárgástönkű kígyógomba

	A sárgástönkű kígyógomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Sárgástönkű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Mycenaceae;
Nemzetség:	Mycena;
Tudományos név
	Mycena renati; Quél. (1886)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgástönkű kígyógomba témájú médiaállományokat és Sárgástönkű kígyógomba témájú kategóriát.

A sárgástönkű kígyógomba (Mycena renati) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos, lombos fák korhadó törzsén, ágain élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A sárgástönkű kígyógomba kalapja 1-2,5 cm széles, alakja kezdetben kúpos, majd tojás vagy harang formájú, végül domborúvá terül ki, közepén kis púppal. Széle bordázott, felülete csupasz. Színe fiatalon sárgásbarna, széle barnásokkeres; idősebben rózsásbarna lesz, végül krémszínűre kifakul és csak a közepe marad rózsásbarnás. Húsa nagyon vékony, puha, vizenyős; színe fehéres. Szaga nem jellegzetes vagy enyhén salétromos; íze nem jellegzetes. 16-20 széles lemeze kis foggal tönkre lefutó. Színük fiatalon fehér, idősen rózsás árnyalatúak. Tönkje 4-5 cm magas és 0,2-0,5 cm vastag. Alakja hengeres, lefelé vékonyodó, belül üreges. Színe aranysárga, idővel a tövétől kezdve bebarnul. Felülete sima, fényes, alján szöszös, szálas. Többnyire csoportosan nő. Spórapora fehér. Spórája széles gyümölcsmag alakú, amiloid, mérete 8-10,2 x 4,9-6 µm.

Hasonló fajok

A cifra kígyógombával téveszthető össze.

Elterjedése és termőhelye

Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem ritka. Lomberdőkben, főleg bükkösökben található meg, korhadó faanyagon. Májustól novemberig terem. Nem ehető.