Sárgászöld haragossikló
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Sötétebb példány
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Hierophis viridiflavus (Lacepède, 1789) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
Coluber viridiflavus | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárgászöld haragossikló témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgászöld haragossikló témájú médiaállományokat és Sárgászöld haragossikló témájú kategóriát. |
A sárgászöld haragossikló vagy nyugati ostorkígyó [1][2][3] (Hierophis viridiflavus) a hüllők (Reptilia) osztályába a kígyók (Serpentes) alrendjébe és a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj. Közép- és Dél-Európa egyik leggyakoribb kígyója, amely a Pireneusoktól kezdve Franciaországon át, Svájc egy részén, egész Olaszországban és a Balkán-félszigeten megtalálható.[3] Nem mérges kígyó. Egyes rendszerek a Coluber nembe sorolják Coluber viridiflavus néven.
Előfordulása
Európában, Spanyolország, Andorra, Franciaország, Olaszország, Görögország, Málta területén, Svájc déli részein, Szlovénia és Horvátország partvidékein honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt égövii erdők és cserjések, a mediterrán típusú cserjés növényzet, a szántók, a legelők, az ültetvények, a vidéki kertek és a városi területek.[4]
Jellemzői
Jelenleg két alfajt különböztetnek meg, egy melanikus (H. v. carbonarius) és egy csíkos formát (H. v. viridiflavus).[3] A melanizmus előfordulása azonban a viridiflavus alfajhoz kapcsolódó populációkban főként Szardíniára korlátozódik.[3] Testhossza általában 1-1,5 méter közötti, de a 2 métert is elérhetik.[5] Sarokba szorítva dühösen védekezik és harap.[5] A téli hónapokban téli álmot alszik.[5]
Táplálkozása
Főként gyíkokkal, békákkal, egerekkel, patkányokkal, valamint kismadarak fiókáival és tojásaival táplálkoznak.[5] Gyakran felmászik a fákra is, táplálékot keresve.[5]
Jegyzetek
- ↑ Fotók egy sziklákon csúszkáló példányról. Depositphotos.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ About the Western whip snake in France (English nyelven). wildlifeinfrance.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 Storniolo, Federico, Marco, A. L. (2023. június 1.). „Large scale phenotypic characterisation of Hierophis viridiflavus (Squamata: Serpentes): climatic and environmental drivers suggest the role of evolutionary processes in a polymorphic species” (English nyelven). Evolutionary Ecology 37 (3), 419–434. o. DOI:10.1007/s10682-023-10234-8. ISSN 1573-8477.
- ↑ Milan Vogrin, Claudia Corti, Valentin Pérez Mellado, et al.: Hierophis viridiflavus (English nyelven). IUCN, 2004. december 17. DOI:10.2305/IUCN.UK.2009.RLTS.T61449A12487580.en.
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 THE MALTESE ISLANDS MULTIMEDIA ENCYCLOPEDIA. shadowservices.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
