Sósszentmárton
| Sószentmárton (Gligorești) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Aranyoslóna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Aranyoslóna |
| Irányítószám | 407361 |
| SIRUTA-kód | 58339 |
| Népesség | |
| Népesség | 601 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 289 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 46° 26′ 41″, k. h. 23° 58′ 39″46.444604°N 23.977486°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 41″, k. h. 23° 58′ 39″46.444604°N 23.977486°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sószentmárton témájú médiaállományokat. | |
Sósszentmárton (Gligorești) település Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
Kolozs megyében, Tordától délkeletre, az Aranyos-patak mellett, Aranyosgerend déli szomszédjában fekvő település.
Története
Sósszentmárton (Sószentmárton) nevét az oklevelek 1332-ben már említették Aranyos de Sancto Martino néven. 1339-ben villa Zenthmárton, 1362-ben Scenthmartun, 1552-ben Gerend Zenthmarthon, 1597-ben Gerend Zent Márton néven fordult elő neve. Templomát Szent Márton tiszteletére szentelték, erről kapta a nevét a település is. Lakossága egykor katolikus volt, majd reformátussá lett. Sószentmárton a XVII. században elpusztult, 1650-ben már csak puszta helyként (predium) volt jelölve. A XVII. századtól görögkeleti lakosok telepedtek itt le. Sószentmárton (Sósszentmárton) a trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Felviczi járásához tartozott.
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Györffy György: Kolozs vármegye.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}