Sümegi István

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Sümegi István
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Elhunyt20. század
Állampolgárságamagyar
SzüleiSümegi József
Foglalkozásabelgyógyász
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1911–)

Sümegi István (Budapest, 1894. március 24. – ?) belgyógyász, egyetemi címzetes rendkívüli tanár, az orvostudományok kandidátusa (1953).

Élete

Sümegi József (1861–1945)[1] fürdőorvos, balneológus, egészségügyi tanácsos és Adler Ernesztina (1870–1959)[2] fiaként született zsidó családban. Nagyapja dr. Sümegi Jakab (1833–1905) ozorai körorvos. Testvérei Sümegi János (1897–1977)[3] ügyvéd és Sümegi Mária (1900–1953) tisztviselő, férjezett Frivaldszky Andorné. Családjával 1919. május 1-jén kitért a katolikus vallásra.[4] Középiskolai tanulmányait 1903 és 1911 között a Budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte, majd 1911-től a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett. 1918. december 1-től 1919. augusztus 31-ig az I. sz. Anatómiai Tanszék díjtalan gyakornoka, 1919. szeptember 1-től 1920. augusztus 31-ig az I. sz. Kórbonctani Intézet externistája, 1920. szeptember 1-től 1921. augusztus 31-ig az Intézet díjtalan gyakornoka volt.[5] 1921. szeptember 1-től 1925-ig az I. sz. Belgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka[6], 1925–1927 között díjas gyakornoka, 1927–1929 között fizetéstelen tanársegéde, majd 1929-től a II. sz. Kórbonctani Intézet fizetéses tanársegéde, 1934-től egyetemi adjunktusa volt. 1935-ben a kórszövettani és szövetvegytani vizsgálati módszerek magántanárává habilitálták. A harmadik zsidótörvény hatálya alól nem mentesült családjával; feleségével hamis papírokkal tartózkodott Budán. A második világháborút követően a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet főorvosaként dolgozott.[4] 1946-ban a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül elnyerte az egyetemi rendkívüli tanári címet.[7] Felesége dr. Székely Margit (1897–?) fogorvos volt, Székely Lázár és Steiner Paulina lánya, akivel 1922. december 14-én Budapesten kötött házasságot. Esküvői tanúja Csépai Károly volt.[8]

Művei

  • A késői chloroform halálesetekben található májelváltozások kóreredetéről. (Magyar Orvosi Archívum, 1919, 20.)
  • A spasmolysinnel nyert tapasztalatainkról. (Budapesti Orvosi Újság, 1922, 21.)
  • Vizsgálatok a vassal „blockirozott” reticuloendothelialis sejtek működésére vonatkozólag. Weiss Istvánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1924, 25.)
  • A vegetatív idegrendszer állapotának vizsgálata a terhességben. Liebmann Istvánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1926, 27.)
  • Vizsgálatok a jászkarajenői „Mira“ glaubersós gyógyvíznek az epehólyag contractióira gyakorolt hatásáról. Baitz Gézával. (Orvosi Hetilap, 1928, 27.)
  • A Lukács-fürdő kénes vizének hatása a gyomor secretiójára. Baitz Gézával. (Orvosi Hetilap, 1928, 28.)
  • A parádi kénes savanyúvíz hatása az emésztőszervekre. Herzum Alfonzzal. (Orvosi Hetilap, 1928, 27–28.)
  • A complement és antitestképzés összefüggése a savbázisegyensúllyal. Weiss Istvánnal, Benkovics Zoltánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1928, 29.)
  • Rákbetegek vérreactiója és ennek összefüggése a vesefunctióval. Weiss Istvánnal, Udvardy Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1928, 34.)
  • A Széchenyi-fürdő vizével végzett ivókúrák hatása a szervezet puriaanyagcseréjére. Juhász Antallal. (Orvosi Hetilap, 1929, 40.)
  • A Hungária-gyógyforrás vizének hatása hypertoniás egyénekre. Pelláthy Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1929, 41–42.)
  • A lépszövet epefestékek termelése művi tenyészetekben. Csaba Margittal. (Magyar Orvosi Archívum, 1930, 31.)
  • Adatok a gerincvelőfolyadék halál után bekövetkező physico-chemiai elváltozásaihoz. Findeisen Lászlóval. (Magyar Orvosi Archívum, 1930, 31.)
  • A szervezet vegyhatásának befolyása a kísérleti tuberkulózisra. Weiss Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1931, 33.)
  • A haemochromatosisról. I. közlemény. Dávid Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1950, 6.)
  • A haemochromatosisról. II. közlemény. A porphyrinuria pathogenesise ólommérgezésben és haemochromatosisban. (Orvosi Hetilap, 1950, 6.)
  • Hepatitis és diabetes. Róth Imrével, Goreczky Lászlóval, Sárfy Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1953, 37.)
  • A porphyrinekről. (Orvosi Hetilap, 1954, 30.)
  • Az influenzás gyomor- és bélelváltozások pathogeneziséről. Gaál Magdával. (Orvosi Hetilap, 1954, 51.)
  • Újabb vizsgálatok a prophyrinopahiák köréből. Róth Imrével, Goreczky Lászlóval, Molnár Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1955, 28.)

Jegyzetek

  1. ↑ Sümegi József halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 5817/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 3.)
  2. ↑ Sümegi Józsefné Adler Ernesztina halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi állami halotti akv. 605/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 3.)
  3. ↑ Sümegi János születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3320/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 3.)
  4. ↑ 4,0 4,1 Frivaldszky János. „Sümegi József füredi fürdőorvos (1861–1945)”. Füredi História 8 (3), 9–13. o. (Hozzáférés: 2025. február 3.) 
  5. ↑ Hivatalos Közlöny, 1921. január 13. (29. évfolyam, 1-2. szám)
  6. ↑ Hivatalos Közlöny, 1922. január 1. (30. évfolyam, 1. szám)
  7. ↑ Magyar Közlöny, 1946. április 21. (91. szám)
  8. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 561/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 3.)
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Sümegi_István&oldid=118952”