STS–9
STS–9 | |||||
![]() | |||||
![]() | |||||
Hátsó sor (B–J): Lichtenberg, Merbold Első sor (B–J): Garriott, Shaw, Young, Parker | |||||
Repülésadatok | |||||
Űrügynökség | NASA | ||||
Űrrepülőgép | Columbia | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 1983. november 28. 16:00:00 UTC | ||||
Starthely | Cape Canaveral LC39-A | ||||
Keringések száma | 167 | ||||
Leszállás | |||||
ideje | 1983. december 8. 23:47:23 UTC | ||||
helye | Edwards légitámaszpont | ||||
Időtartam | 10 nap 7 óra 47 perc 24 mp | ||||
Megtett távolság | 6 913 505 km | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–9 témájú médiaállományokat. |
Az STS–9 az amerikai űrrepülőgépes program 9., a Columbia űrrepülőgép 6. repülése. Első alkalommal fordult elő, hogy egy űreszközzel hat űrhajós indult szolgálatba.
Küldetés
Első alkalommal fordult elő, hogy az űrrepülőgép más Űrügynökség (ESA) által adott megbízást is teljesített. A űrrepülőgép program keretein belül először járt a világűrben nem amerikai asztronauta, Merbold, az első nyugat-német, az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa.
Jellemzői
Első nap
1983. november 28-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 89,5 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 241 kilométer, az apogeuma 254 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 112 318 kilogramm, műveleti tömege a pályán 99 800 kilogramm, leszálló tömeg 15 088 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál15 088 kilogramm Az STS–8 repülési mutatóinak elemzése következtében a STS–9 egy hónapos csúszással indulhatott. Indítás előtt az egyik szilárd rakétahajtómű elektronikája hibát jelezett. A javítás elősegítésére első alkalommal fordult elő, hogy az indító pontról az űrrepülőgépet visszaszállították a szerelő épülethez. Az STS–5 űrrepülőgépen külső/belső átalakításokat végeztek. Erősebb rakétamotor, hatékonyabb antenna (Ku-band) került beépítésre. Kibővítették a konyha kapacitását, új hálóhelyeket képeztek. A mikrogravitációs laboratóriumhoz zsilipes összekötő alagutat építettek. A közös (NASA/ESA) mikrogravitációs kísérletek folytatásához a raktérbe elhelyezték a Spacelab–1 laboratóriumot. A szolgálat ideje alatt az űrhajósok 12 órás váltásban végezték az előírt kutatási, kísérleti feladatokat. Összesen 73 kísérletet végeztek (légköri-, plazma fizikai-, csillagászati-, napfizikai-, anyagtudományi-, technológiai-, élettudományi-, a Föld vizsgálata). A nagy mennyiségű adatátvitelt jól segítette a TDR adattovábbító műhold. Az űrrepülőgép használata során Garriott volt az első, aki az amatőr rádiósokkal kapcsolatot létesített. A sikeres kommunikáció a későbbi küldetések alatt rendszeressé vált. A küldetés alatt kettő számítógép lefagyott, de az egyiket sikerült elindítani. A navigációt segítő segédhajtóművek (APU) közül három, hidrazin szivárgás (forrasztási hiba) miatt kigyulladt, de ez a leszállást nem befolyásolta. A leszállás nyolc órát késett (döntés a folytatásra, mentésre). Ellenőrzés során megállapították a jelentős károkozást.
Tizedik nap
1983. december 8-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton szállt le. Összesen 10 napot, 7 órát, 47 percet és 24 másodpercet töltött a világűrben. 6 913 504 kilométert repült, 167 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején december 15-én visszatért kiinduló bázisára.
Személyzet
(zárójelben a repülések száma az STS–9 küldetéssel együtt)
- John Young (6), parancsnok
- Brewster Shaw (1), pilóta
- Owen Kay Garriott (2), küldetésfelelős
- Robert Parker (1), küldetésfelelős
- Ulf Merbold (1), rakományfelelős, (Európai Űrügynökség (ESA), Nyugat-Németország)
- Byron Lichtenberg (1), rakományfelelős

Visszatérő személyzet
- John Young (6), parancsnok
- Brewster Shaw (1), pilóta
- Owen Kay Garriott (2), küldetésfelelős
- Robert Parker (1), küldetésfelelős
- Ulf Dietrich Merbold (1), rakományfelelős, (ESA, Nyugat-Németország)
- Byron Lichtenberg (1), rakományfelelős
Tartalék személyzet
- Wubbo Ockels, rakományfelelős, (ESA, Hollandia)
- Michael Lampton, rakományfelelős
Források
- STS–9. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
- STS–9. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
- STS–9. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
- STS–9. ksc.nasa.gov. [2007. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
- STS–9. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
- STS–9. nss.org. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)