Schöpflin György

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Schöpflin György
Schöpflin György 2014 februárjában
Schöpflin György 2014 februárjában
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest
Elhunyt2021. november 19. (81 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Gyermekeihárom gyermek
SzüleiSchöpflin Gyula
Foglalkozásatörténész, politológus, politikus
Tisztsége
  • az Európai Parlament képviselője (2004. július 20. – 2009. július 13.)
  • az Európai Parlament képviselője (2009. július 14. – 2014. június 30.)
  • az Európai Parlament képviselője (2014. július 1. – 2019. július 1.)
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Schöpflin György témájú médiaállományokat.

Schöpflin György András, George Schöpflin (Budapest, 1939. november 24. – 2021. november 19.[2]) magyar történész, politológus, egyetemi tanár, az Európai Parlament képviselője (2004–2019).

Tanulmányai

1950-ben távozott családjával Nagy-Britanniába, iskoláit ott végezte. 1957-ben felvették a glasgow-i egyetem jogi karára, ahol 1962-ben szerzett egyetemi diplomát, majd egy évig Brugge-ben, az Európa Főiskolán tanult.

Oktatói pályafutása

1963-ban a londoni Chatham House nevű nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatóintézet munkatársa, majd 1967 és 1976 között a BBC újságírója. Ekkor a Londoni Közgazdasági Egyetemen (London School of Economics) a kelet- és közép-európai politikatörténet professzora, majd 1994-ben a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-európai Tanulmányok intézetében egyetemi tanár. 1998 és 2004 között Jean Monnet-professzor. 1984-től az East European Reporter c. szakfolyóirat szerkesztője volt. 1996-ban Kisebbségekért Díjban részesült. Kutatási területe a nacionalizmus és a nemzeti mivolt, valamint a nemzeti kisebbségek kérdésköre, kapcsolatrendszere.

Közéleti pályafutása

2003-ban lépett be a Fideszbe. 2004-ben elindult a párt európai parlamenti listáján és mandátumot szerzett. 2019-ig volt tagja az Európai Parlamentnek. A külügyi bizottság tagja és az alkotmányügyi bizottság póttagja volt. 2004-ben hazatért Nagy-Britanniából. 2005-ben az Orbán Viktor által indított Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt. 2007-ben kijelentette, hogy egy esetleges jobboldali kormányban nem vállal külügyminiszteri tisztséget.[3] Az Európai Parlament AGORA nevű kezdeményezésének néppárti felelőse volt.

Családja

Schöpflin Aladár kritikus, műfordító unokája és Schöpflin Gyula író fia. Nős, három leánygyermek édesapja.

Főbb publikációi

  • The Soviet Union and Eastern Europe: A Handbook (szerkesztő, 1970)
  • Hungary between Prosperity and Crisis (1982)
  • Politics in Eastern Europe 1945-1992 (1993)
  • Nations, identity, power. The new politics of Europe; Hurst, London, 2000
  • A modern nemzet (2003)
  • Az identitás dilemmái. Kultúra, állam, globalizáció; ford. Kovács Zoltán; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2004
  • The Dilemmas of Identity (Tallinn University Press, 2010)
  • Politics, Illusions, Fallacies [Politika, illúziók, téveszmék] (Tallinn University Press, 2010)
  • Tekervényes úton Budapestről Budapestre. Schöpflin Györggyel beszélget Sályi András; Kairosz, Bp., 2014 (Magyarnak lenni)
  • Politika, illúziók, téveszmék; Századvég, Bp., 2015
  • Az európai polisz; ford. Magyarics Tamás; Méry Ratio–Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, Bp., 2020 (Pro minoritate könyvek)
  • The European polis; Ludovika University Press, Bp., 2021

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Meghalt Schöpflin György, 2021. november 19.
  2. ↑ György Schöpflin, Historian and Former Fidesz MEP, Dies Aged 81. Hungarytoday.hu. 2021. november 19.
  3. ↑ Schöpflin: nem leszek külügyminiszter FigyelőNet
  4. ↑ Báthory díjak. Bolyai Egyetem. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 19.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Schöpflin_György&oldid=612350”