Sellei József

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Sellei József
SzületettSchlesinger József
1871. szeptember 11.[1]
Temesvár[1]
Elhunyt1943. szeptember 27. (72 évesen)
Chicago
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • bőrgyógyász
  • urológus
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1889–1895, orvostudomány)

Sellei József, születési és 1891-ig használt nevén Schlesinger József,[2] névváltozata: Selley (Temesvár, 1871. szeptember 11. – Chicago, 1943. szeptember 27.) bőrgyógyász, kórházi főorvos.

Élete

Schlesinger Bernát és Spitzer Mária gyermekeként született zsidó családban. A budapesti V. kerületi Királyi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1889). Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol 1895-ben avatták orvosdoktorrá. Orvosnövendékként a psoriasis kór- és oktana című dolgozatáért dicséretben részesült. Oklevelének megszerzését követően az egyetem Bőr- és Bujakórtani Intézetében működött gyakornokként, 1898-től tanársegédként.[3] 1899-től a Teleia Egyesület Nyilvános Rendelőintézetének orvosa volt. 1907-től a Charité Kórházegyesület Nyilvános Rendelőintézetében működött. 1914-től a MÁV Központi Rendelőintézetének I. számú Bőrgyógyászati Osztályát vezette, s mellette a Charité Poliklinika Bőrgyógyászati Osztályának főorvosa volt. Az első világháború alatt a XVII. sz. helyőrségi kórház bőr- és venereál-osztályának vezetőjeként teljesített szolgálatot. 1918 januárjában a vasúti egészségügy terén kifejtett önzetlen működésének elismeréséül a királyi tanácsosi címet adományoztak számára.[4] Az 1930-as években olyan szerrel kísérletezett, mellyel azt szerette volna elérni, hogy a növények gyorsabban tudjanak nőni és nagyobb termést hozzanak. A photosensinre keresztelt találmányának híre külföldre is eljutott.[5] 1938-ban családjával az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

Családja

Felesége Schwarcz Mária (1878–?) volt, Schwarcz Rezső nagykereskedő és Knapp Evelina lánya, akivel 1900. április 3-án Budapesten kötött házasságot.[6] 1919 júniusában mindketten kikeresztelkedtek a római katolikus vallásra.[6] Gyermekei:

  • Sellei Ferenc (1902–1925)
  • Sellei Ilona (1907–1996) okleveles tanárnő. Férje Beretvás (Battenstein) Andor (1900–1972) cégvezető.

Művei

  • Az „ulcus cruris“ gyógykezelése ferrum sesquichloratummal. (Orvosi Hetilap, 1899, 33.)
  • A bőr- és bujakórtan alapvonalai. Budapest, 1899
  • Anetikus mirigyduzzanatok pathognostikus értékéről. (Gyógyászat, 1900, 29.)
  • A Hebra-féle pityriasis rubráról. (Orvosi Hetilap, 1900, 33.)
  • A leukoplakia tanának mai állása. (Gyógyászat, 1900, 38.)
  • Az idiopathicus sarcoma multiplex (pigmentosum) haemorrhagicumról. (Orvosi Hetilap, 1900, –38.)
  • Néhány újabb gyógyszerről a dermatologiai gyakorlatban. (Gyógyászat, 1900, 47.)
  • Lymphangioma cutis. (Orvosi Hetilap, 1901, 38.)
  • Kísérleti adatok a jodalkaliák és jodipin hatásához syphilisnél. (Orvosi Hetilap, 1902, 40–41)
  • A bőr- és venereás betegségek tankönyve. Budapest, 1903
  • Vér-agglutinatiós vizsgálatok syphilises és egészséges egyéneknél. Detre Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1904, 18–20.)
  • A spermatokele-ről. (Budapesti Orvosi Újság, 1905, 4.)
  • A húgyesőkankó gyógykezelése prolongált befecskendezésekkel (húgycsőtöltések). (Orvosi Hetilap, 1905, 8.)
  • A prostataváladék cytologiája, különös tekintettel a phagokargosisra. (Budapesti Orvosi Újság, 1906, 40.)
  • A cystitis kezelése alkohollal. (Orvosi Hetilap, 1906, 41.)
  • Folliculitis fibrosa urethrae. (Orvosi Hetilap, 1906, 45.)
  • Urologiai diagnostica. Budapest, 1907
  • Adatok a gonorrhoeas pyelitis kór- és gyógytanához. Unterberg Hugóval. (Orvosi Hetilap, 1907, 5.)
  • Nagyító urethroskopok. (Budapesti Orvosi Újság, 1907, 14.)
  • A jodlecithinről. (Orvosi Hetilap, 1908, 49.)
  • Az Ehrlich-féle arsenobenzol (606) klinikai hatása. (Budapesti Orvosi Újság, 1910, 36.)
  • Intravénás kezelés Ehrlich-féle arsenobenzollal. Budapesti Orvosi Újság, 1910, 50.)
  • A vesék sókiválasztása, különös tekintettel a theocin natrium-aceticumra. (Budapesti Orvosi Újság, 1911, 24.)
  • A gonorrhoeás prostatitis és arthritis vaccines kezelése. (Orvosi Hetilap, 1911, 29.)
  • Kísérletek prostata-cytotoxinnal. (Orvosi Hetilap, 1911, 41.)
  • A neosalvarsanról. (Budapesti Orvosi Újság, 1912, 35.)
  • A festékoldatok méreg- és gyógyszertransportáló képességéről. (Orvosi Hetilap, 1912, 38.)
  • A festékoldatok hatása mérgekkel és gyógyszerekkel. (Orvosi Hetilap, 1913, 15.)
  • A lupus kezelése rézkészítményekkel. (Budapesti Orvosi Újság, 1913, 52.)
  • Befolyásolják-e a kolloidok a fémsóoldatok hatását? (Budapesti Orvosi Újság, 1914, 13.)
  • A prostata működéséről. A prostata és az endokrin mirigyek. (Budapesti Orvosi Újság, 1917, 36.)
  • Sajátságos keratosis follicularis alakok. (Budapesti Orvosi Újság, 1917, 42–43.)
  • A tejinjectiók hatása syphilisnél. Krausz Mórral. (Budapesti Orvosi Újság, 1918, 1.)
  • Tejinjectiók hatása bőrbetegségekben. Krausz Mórral. (Budapesti Orvosi Újság, 1918, 2.)
  • Kísérletek prostatakivonatokkal. (Orvosi Hetilap, 1918, 14.)
  • Az ezüstsalvarsan. (Orvosi Hetilap, 1919, 25.)
  • A prurigo aestivalisról. Liebner Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1926, 17.)
  • Ekzémakezelés 10%-os konyhasó-oldat intravénás alkalmazásával. Bársony Tivadarral és Liebner Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1926, 18.)
  • Új eljárás szeplők és bőrpigmentfoltok eltávolítására. Fenyő Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1926, 24.)
  • A hajhullás gyógyítása iontophoresissel. Fenyő Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1927, 21.)
  • A nyelven előforduló égő érzésről. (Budapesti Orvosi Újság, 1927, 22.; Fogorvosi Szemle, 1927, 5.)
  • Adatok a seborrhoeás hajhullás aetrologiájához és gyógyításához. (Orvosi Hetilap, 1927, 25.)
  • Adatok az erythrocyanosis extremitatis chronika kórképéhez. Liebner Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1928, 32.)
  • A fiatalkorúak rosaceája. (Orvosi Hetilap, 1929, 11.)
  • További tapasztalatok az epithelin therapiával, különös tekintettel a gyomor- és duodenumfekélyek gyógyítására. (Orvosi Hetilap, 1930, 44.)
  • A rosacea külső kezelésének uj módja. (Gyógyászat, 1930, 51.)
  • Újabb szempontok az allergiás bőrbajok kezelésében. (Budapesti Orvosi Újság, 1931, 19.)
  • Az ultusbetegségek epithelia-(organohormon)-therapiája. (Budapesti Orvosi Újság, 1931, 44.)
  • Pankreasfermenttherapiára javult akrodermatitis atrophicans-esetek. (Gyógyászat, 1932, 22.)
  • Az adrenalin cutanreactiói és az u. n. hyperadrenalinaemiás betegségek. (Gyógyászat, 1933, 35–36.)
  • Festékek és hormonok hatása a növénytermelésre. (Gyógyászat, 1934, 11.)
  • A kloazma gyógyítása citromnedvvel (C vitaminnal) és higanyos kenőccsel (mercurollal). (Orvosi Hetilap, 1935, 2.)
  • A növénytermesztés új módszerei. (Kertészeti Szemle, 1936, 1., 2.)
  • A dermatitis herpetiformis Duhring-féle betegség ferment-therapiája. (Gyógyászat, 1936, 14.)
  • A hydroa vacciniforme s. aestivale keletkezése. (Orvosi Hetilap, 1936, 36.)

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2023. január 21.)
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62592/1891. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1891. év 7. oldal 19. sor
  3. ↑ Hivatalos Közlöny, 1895. május 15. (3. évfolyam, 10. szám)
  4. ↑ Orvosi Hetilap, 1918. január 27. (62. évfolyam, 4. szám)
  5. ↑ „Egy magyar orvos új tanulmányával szabályozni tudja a növények fejlődését”, Népújság, 1938. október 9., 3. oldal (Hozzáférés: 2023. január 21.) 
  6. ↑ 6,0 6,1 Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 108/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. január 21.)

Források

További információk

  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Sellei_József&oldid=734685”