Selye János

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Selye János
az 1970-es években
az 1970-es években
SzületettHans Hugo Bruno Selye
1907. január 26.
Bécs
Elhunyt1982. október 15. (75 évesen)
Kanada, Montréal
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
belgyógyász,
vegyész,
endokrinológus,
egyetemi oktató
Tisztségeprofesszor
Iskolái
  • Károly Egyetem (–1929, orvostudomány)
  • Johns Hopkins Egyetem (–1931)
  • philosophy faculty of the German university of Prague (–1931)
  • Prágai Német Egyetem Orvosi Kar (–1931)
  • faculty of science, German University in Prague (–1931)
  • McGill Egyetem (–1933, a tudományok doktora)
Kitüntetései
Lista
  • honorary doctorate at the Laval University[1]
  • a Grazi Egyetem díszdoktora
  • Companion of the Order of Canada (1968)
  • a Masaryk Egyetem díszdoktora (1969)[2]
  • F.N.G. Starr Award (1972)[3]
  • Acfas Urgel-Archambeault Award (1974. október)[4]
  • Canadian Medical Hall of Fame (2006)[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Selye János témájú médiaállományokat.

Selye János Hugó Brúnó,[6] született: Hans Hugo Bruno Selye, (Bécs, 1907. január 26. – Montréal, 1982. október 15.) osztrák–magyar származású kanadai kémikus,[7] orvosbiológus,[7] endokrinológus. Az 1930-as években kidolgozta a stresszelméletét, így a „stressz atyjaként” is nevezik.[8]

»Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá.« – Selye János [9]

Származása

Édesanyja osztrák, édesapja magyar nemzetiségű orvos, sebész volt.[6] Apai nagyapja valószínűleg Schlesinger Samu pruszkai járásorvos.[6][8]

Korai évei

1907-ben Hans Selye néven Bécsben született, majd gyermekkorát Komáromban töltötte.[10] Az I. világháború vége és Csehszlovákia 1918-as létrejötte után került a családja Prágába.[11] Prága egyetemén tanult, de egy-egy évet Párizsban és Rómában is.[7][12] A prágai Károly Egyetemen szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált.

Pályafutása

1929–től kb. 1931-ig a prágai egyetem kísérleti patológiai intézetében tanársegéd.[7] Kb. 1931-től a Rockefeller-ösztöndíjjal az USA-ba jutott, ahol a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetem biokémiai részlegén oktatott és kutatott,[12] majd 1932-től a kanadai McGill Egyetem szövettani székén, Montreálban.[7][12] 1945–től a montréali francia egyetem (UdeM) orvostudományi és sebészeti intézetének (Institute of Experimental Medicine and Surgery) professzora és igazgatója,[10] majd később emeritus professzora. Az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként is működött.[7] 1976-tól [7] az által alapított Nemzetközi Stressz Intézet (International Institute of Stress) elnöke.[10] A stressz kutatójaként szerzett világhírnevet. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature folyóiratban. Sokszor jelölték orvosi Nobel-díjra, – tizenhétszer,[11] – de végül egyszer sem nyerte el.[12]

Magyarországi vonatkozások

Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyar nyelven, ami hamar népszerűvé vált, sokan olvasták és idézték. Gyakran megfordult Magyarországon, előadásokat tartott, interjúkat adott, és különböző televíziós műsorokban is gyakran szerepelt. 1973-ban előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián.

Emlékezete

Róla nevezték el a szlovákiai Komáromban a Selye János Egyetemet, az ország egyetlen magyar egyetemét és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktáblát.

Művei

Az OSZK katalógusában:

Magyarul

  • Selye János–Bajusz Eörs: A stress-kutatás újabb eredményei és a stress-elmélet szerepe a modern kórtani munkában, 1–2., Athenaeum, Budapest, 1960
  • Életünk és a stress, fordította: Both Miklós, Akadémiai, Budapest, 1964
  • Álomtól a felfedezésig – Egy tudós vallomásai, fordította Józsa Péter, bevezető: Lissák Kálmán, Akadémiai, Budapest, 1967, (humoros részlet a Ponticulus Hungaricusban)
  • In vivo – A szupramolekuláris biológia védelmében (hat kötetlen, illusztrált előadás), fordította: Mészáros Károly, bevezető: Lissák Kálmán és Szent-Györgyi Albert, Akadémiai, Budapest, 1970
  • Bonckés alatt a kutatás – Egy tudós feljegyzései, válogatta és jegyzetekkel ellátta: Kovács Attila, fordította: Both Miklós, Józsa Péter és Mészáros Károly, Kriterion, Bukarest, 1975, (Korunk könyvek)
  • Stressz distressz nélkül, előszó: Lissák Kálmán, fordította: Mészáros Károly, Akadémiai, Budapest, 1976, (Korunk tudománya)

Angolul

  • The physiology and pathology of exposure to stress – A treatise based on the concepts of the general-adaptation-syndrome and the diseases of adaptation, Acta, Montréal, 1950
  • Hans Selye–Helen Stone: On the experimental morphology of the adrenal cortex, Thomas, Springfield (Colorado), 1950, (American lecture series American lectures in endocrinology)
  • Hans Selye–Miklós Nádasdi: Symbolic shorthand system (SSS) for physiology and medicine, Acta, Montréal, 1956
  • The Stress of Life, Longmans Green and Co, London, 1956
  • The chemical prevention of cardiac necroses, Ronald Press, New York, 1958
  • The pluricausal cardiopathies, Thomas, Springfield, 1961, (The Beaumont lecture)
  • Calciphylaxis, University of Chicago Press, Chicago, 1962
  • From dream to discovery – On being a scientist, McGraw-Hill, New York–Toronto–London, 1964
  • The mast cells, Butterworths, Washington, 1965
  • Thrombohemorrhagic phenomena, Thomas, Springfield, 1966, (Thomas books)
  • Symbolic shorthand system, Rutgers University, New Brunswick (New Jersey), 1966, (Rutgers series on systems for the Intellectual Organization of Information)
  • In vivo he case for supramolecular biology presented in six informal, illustrated lectures, előszó Szent-Györgyi Albert, Liveright, New York, 1967
  • Anaphylactoid edema, Green, Saint Louis (Missouri), 1968
  • Experimental cardiovascular diseases, 1–2., Springer, Berlin–Heidelberg–New York, 1970
  • Hormones and resistance, 1–2., Springer, Berlin–Heidelberg–New York, 1971
  • Stress without distress, Lippincott, Philadelphia (Pennsylvania)–New York, 1974
  • Stress in health and disease – Bibliography, Butterworths, Boston (Massachusetts)–London, 1976
  • The stress of my life. A scientist's memoirs, McClelland and Stewart, Toronto, 1977
  • Selye's guide to stress research, 1–3., szerkesztőként, Van Nostrand Reinhold, New York, 1980–1983

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.ulaval.ca/notre-universite/prix-et-distinctions/doctorats-honoris-causa-de-luniversite-laval/liste-complete-des-recipiendaires-de-1864-a-aujourdhui.html
  2. ↑ https://www.muni.cz/o-univerzite/vyznamenani/cestne-doktoraty-udelene-mu?page=8
  3. ↑ https://www.cma.ca/get-involved/awards/fng-starr-award
  4. ↑ http://www.acfas.ca/prix-concours/prix-acfas/urgel-archambault/
  5. ↑ https://cdnmedhall.ca/laureates/hansselye
  6. ↑ 6,0 6,1 6,2 dr. Kiss László: A „negyedizigleni” orvos – Selye János felvidéki gyökerei pp. 1331–1333. Orvostörténeti Közlemény (157. évfolyam, 33. szám), 2006. DOI:10.1556/650.2016.30544.
  7. ↑ 7,0 7,1 7,2 7,3 7,4 7,5 7,6 Magyar Életrajzi Lexikon (1994)
  8. ↑ 8,0 8,1 116 éve született a stressz atyja hangriport dr. Gálffy Balázs hematológussal, a pozsonyi orvostanhallgatók Selye János Klubjának egykori elnökével
  9. ↑ Museum, Semmelweis: Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói – SOM (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2025. február 25.)
  10. ↑ 10,0 10,1 10,2 Orvosi Hetilap, 1984. április (125. évfolyam, 14-18. szám) / Selye János
  11. ↑ 11,0 11,1 Antal, Rockenbauer: Selye János élete és a felfedezés, amely átalakította mindennapi életünket (magyar nyelven). Qubit, 2019. január 20. (Hozzáférés: 2025. február 25.)
  12. ↑ 12,0 12,1 12,2 12,3 Sokszor felmerült a neve, de végül sosem kapott Nobel-díjat Selye János (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2022. október 17. (Hozzáférés: 2025. február 25.)

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Selye János témában.
  • Selye János-bibliográfia (gyűjtötte és az előszót írta: Somorjai Noémi): Bibliography Hans Selye. selyesociety.hu . Selye János Társaság. [2018. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 13.)
  • Selye János Lelki Egészség Program – A stresszkezelés Archiválva 2009. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • A stressz
  • A stresszelmélet megalkotója. Tudományos tanácskozás Selye János születésének 100. évfordulója alkalmából, szerkesztő és társszerző Lacza Tihamér, 2009, ISBN 978-80-89234-43-1
  • Miben látom Bálint Mihály és Selye János munkásságának elméleti és gyakorlati jelentőségét a mai orvostudomány területén? Válogatás harmadéves orvostanhallgatók versenydolgozataiból; szerk. Szendi Gábor; SOTE Magatartástudományi Intézet–MAPET-Végeken Alapítvány, Budapest, 1995 (Magatartástudományi füzetek)
  • Stress of life. Stress and adaptation from molecules to man. International Congress of Stress, an interdisciplinary discussion commemorating the 90th birth anniversary of Hans Selye. 1–5 July 1997, Budapest. Abstracts; "G" Press Bt., Vecsés, 1997
  • 3rd Cell Stress Society International Congress on Stress Responses in Biology and Medicine and 2nd World Conference of Stress. Celebration of the centennial birth anniversary of Hans Selye. 23-26 August 2007, Budapest. Book of late abstracts; Magyar Sejt Stressz Társaság, Budapest, 2007
  • Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói; kiállításrend. Szabó Katalin, szerk. Szabó Katalin, Kótyuk Erzsébet, Magyar László András; Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest, 2015
  • Szabó Sándor–Szabó Katalin: A stressz 80 éve és Selye János egyéb felfedezései. Az elmaradt Nobel-díj; Medicina, Budapest, 2017

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Selye_János&oldid=226675”