Sicalis lebruni
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Sicalis lebruni (Oustalet, 1891) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sicalis lebruni témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sicalis lebruni témájú kategóriát. |
A Sicalis lebruni a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Émile Oustalet francia zoológus írta le 1891-ben, a Pseudochloris nembe Pseudochloris lebruni néven.[3]
Előfordulása
Dél-Amerika déli részén, Argentína és Chile területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi füves puszták és cserjések. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 14 centiméter.[5]
Életmódja
Magvakkal és rovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
