Siegfried Wilhelm Dehn
| Siegfried Wilhelm Dehn | |
 | |
| Siegfried Wilhelm Dehn (Adolph Menzel festménye) | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Altona |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Berlin |
| Állampolgársága | Hamburg |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Siegfried Wilhelm Dehn témájú médiaállományokat. | |
Siegfried Wilhelm Dehn (Altona, 1799. február 25. – Berlin, 1858. április 12.) német zenetudós.
Élete
Gazdag bankár fia volt, erdészjelöltből lett Lipcsében 1819-22-ben jogász, buzgón foglalkozván a zenével is. Több hangszeren játszott, sőt a gordonkán művészileg. 1823-tól svéd követségi hivatalnok volt Berlinben; vagyonát elveszítvén, Bernhard Klein művelte ki alaposan. Giacomo Meyerbeer kieszközölte, hogy 1842-ben Dehn feje lett a porosz királyi könyvtár zenei osztályának, melyet aztán ő rendezett és gyarapított az ország többi könyvtárának kincseivel. Ezután a Gottfried Weber alapította Cäcilia című berlini zenei lapot szerkesztette 1848-ig, írt is bele sokat. Főműve: Teoretisch-praktische Harmonielehre, 1840. (történeti bevezető része értékes); Analyse dreier Fugen aus Bach's wohltemp. Klavier; Hátrahagyott művét tanítványa, Bernhard Scholtz adta ki átdolgozva; a magyar kormány is kiadatta: Az ellenpont tana cím alatt (1893, fordította Kereszty István). Kiadványa: Sammlungälterer Musik (XVI-XVII. Jahrhundert) 12 füzet. Híres tanítványai: Glinka, Kiel, Rubinstein, Kullak, Heinrich Hoffmann.
Műve magyarul
- Az ellenpont tana; átdolg. Scholz Bernát, ford. Kereszty István; Pesti Ny., Budapest, 1893
Jegyzetek
Források
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X