Sipos Iván
Sipos Iván | |
Élete | |
Született | 1897. június 18. Nagyvárad |
Elhunyt | 1938. április 8. (40 évesen) Budapest |
Sírhely | Szeged Belvárosi temető |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza |
Sipos Iván (Nagyvárad, 1897. június 18. – Budapest, 1938. április 8.[1]) erdélyi magyar költő, író, újságíró.
Életútja, munkássága
Szülei Sipos János és Lohinszky Paula voltak. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd Debrecenben folytatta. Itt érettségizett (1915), utána a frontra vitték, ahonnan sérülten egy pesti kórházba került. Diákkorában a Debreceni Nagy Újságban és a Debreceni Független Újságban közölt. 1916-tól 1919-ig a Délmagyarországnál dolgozott, közben a Szeged és Vidékében is publikált. Radikális forradalmi magatartása miatt 1919 áprilisában kiutasították Szegedről. Egy ideig a Tanácsköztársaság sajtóosztályán dolgozott Budapesten, de a kommunisták is letartóztatták. Világnézetéről a Tűz 1919. március 22-i számában vallott. Később újságíróként dolgozott Budapesten, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és végül Nagyváradon. Tárcákat, verseket közölt a Tavaszban és a Magyar Szóban, ez utóbbinak szerkesztője is volt. Itt jelent meg dokumentumértékű esszéje a novemberi forradalomról (A túlsó partról! Vérrel mocskolt fehér lobogó. Magyar Szó, 1920/2). E két lap megszűnte után a Nagyváradi Napló munkatársa volt, majd próbálkozott Aradon és 1924-ben Kolozsváron, ahol Hétfői Újság címmel lapot próbált kiadni. Végül 1924-ben Hollandiába távozott, onnan tudósította a Szabadságot és a Nagyváradi Naplót. 1924 végén visszatért Budapestre, a Magyar Újság, a Tolnai Világlapjában és a Délibábban közölt. A császár szakálla c. novellája a Nyugat 1926-os pályázatán dicséretben részesült.
Művei
- Új oltár zsámolyánál (versek, Szeged, 1916)
- Lázárok az úton (novellák. Nagyvárad, 1920)
- Vörös kilenc (regény. Budapest, 1926. Legjobb könyvek)
- A császár szakálla (regény, Budapest, 1927. Tolnai regénytára)
- Ember a kereszten. I–II. (regény, Kašovice, 1928; 2. kiad. Budapest, 1930)
- Árnyékok a szívben (három kisregény, Budapest, 1928; 2. kiad. Budapest, 1930)
- Éjjeli pillangó (Budapest, 1930)
- Halálos út (regény, Budapest, 1932)
- Ötszáz pengővel kezdődik (regény, Budapest, 1935)
- Földön, vízen, levegőben (regény, Budapest, 1935)
- Merénylet! Regény; Hellas Ny., Bp., 1936 (Szivárvány)
Naplótöredékei az első világháború éveiből (1914–15) hagyatékában maradtak.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 384/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
További információk
- Juhász Gyula: Bírálat helyett – Sipos Iván könyvére (vers, Szeged és Vidéke, 1916. szeptember 4.).
- Tóth Árpád: Új oltár zsámolyánál. Nyugat, 1917. I. 852. Újraközölve Tóth Árpád összes művei. 4. Budapest, 1969
- (gy. m.): Árnyékok a szívben. Népszava. 1929. január 5.
- (Miklós): Egy elköltözött baráthoz. Heti Hírek, 1938. április 22.