Sivatagi halálkígyó
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Acanthophis pyrrhus Boulenger | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sivatagi halálkígyó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi halálkígyó témájú kategóriát. |
A sivatagi halálkígyó (Acanthophis pyrrhus) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a mérgessiklófélék (Elapidae) családjához tartozó faj.[1]
Előfordulása
Ausztráliában, annak nyugati és középső részein honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi szavannák, cserjések és sivatagok.[2]
Mérge
A mérge idegmérget és szívmérget tartalmaz. A szisztémás tünetek: láz, hányás, szédülés, rosszullét, ájulás és bénulás. A kígyó az 1930-as évekig 7000 embert mart meg, ebből 3 volt halálos.
Természetvédelmi helyzete
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[2]
Jegyzetek
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ 2,0 2,1 IUCN Vörös Listája. (Hozzáférés: 2019. július 22.)
