Skerlecz Miklós
| Skerlecz Miklós | |
| Született | 1729. október 29. Zágráb |
| Elhunyt | 1799. január 29. (69 évesen) Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus, közgazdasági író |
| Tisztsége | |
Lomnicai Skerlecz Miklós (Zágráb, 1729. október 29. – 1799. január 29.) politikus, közgazdasági író.
Életútja
Horvát származású tehetős és tekintélyes köznemesi családból származott. Apja, Skerlecz János Zágráb város tanácsosa volt. Egerben kezdte meg, majd a bécsi és a bolognai egyetemen folytatta tanulmányait. 1756-tól Zágráb vármegye tisztségviselője, 1760-tól a zágrábi báni törvényszék táblai ülnöke volt. 1763-ban ítélőmesterré, 1770-ben a báni kormányszék tanácsosává és irodai igazgatójává nevezték ki. Jelen volt az 1764–65-ös országgyűlésen. 1776 és 1779 között a Helytartótanács tanácsosaként működött. 1782-től haláláig Zágráb vármegye főispáni és a horvátországi, szlavón és dalmáciai iskolák főigazgatói posztját töltötte be. 1787-től valóságos belső titkos tanácsosi címet viselt. Az 1790–91-es országgyűlésen a nemesi ellenállás egyik vezetője volt; jelentős szerepet játszott a gazdasági reformjavaslatok kidolgozásában.
Munkássága
Felszólalásaiban és nagyobb lélegzetű értekezéseiben élesen bírálta az osztrák vámpolitikát és a hazai iparfejlesztés akadályozását, amely – meglátása szerint – a fejletlen társadalmi munkamegosztáshoz társulva az egyébként kiváló természeti adottságokkal megáldott Magyarországot formális gyarmattá süllyesztette. A merkantilista gazdaságfilozófia híveként a magyar gazdaság fellendülését az eladható mezőgazdasági fölösleg növekedésétől, végső soron a külkereskedelem felvirágzásától várta. Malthust megelőzve vallotta, hogy a jólét a termelés és a fogyasztás helyes egyensúlyán alapszik. Új utak és csatornák építését szorgalmazta, javasolta az osztrák–magyar vámegyenlőség kimondását. Síkraszállt a magyar államnyelvvé tétele ellen és a latin hivatalos nyelvként való megtartása mellett.
Főbb művei
- Descriptio physico-politicae situationis regni Hungariae relata ad commercium… (Pozsony, 1802)
- Projectum legum motivatum in objecto economiae publicae et commercii perferendarum… (Pozsony, 1826)
- Skerlecz Miklós báró művei (kiad.: Berényi Pál; Budapest, 1914)
Források
- Bácskai Tamás: Egy magyar merkantilista. Élet és Tudomány, 1983. 21. sz. 654–655. o.
- Mátyás Antal: Egy magyar közgazdász a XVIII. századból. Közgazdasági Szemle, 1955. 2. sz. 162–173. o.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 1189. o. ISBN 963-547-414-8
