Sophus Lie

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Sophus Lie
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
HázastársaAz adatok szerializációja sikertelen
Gyermekeihárom gyermek:
Marie Leskien
Foglalkozása
IskoláiOslói Egyetem (1859–)
Kitüntetései
  • Knight of the Order of St. Olav‎
  • Foreign Member of the Royal Society (1895. december 12.)[2]
  • Lobacsevszkij-díj (1897)[3]
SírhelyeVår Frelsers-temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Sophus Lie témájú médiaállományokat.

Marius Sophus Lie[4] (Nordfjordeid, Norvégia, 1842. december 17.Kristiania,[5] 1899. február 18.) norvég matematikus. Nevéhez fűződik a Lie-algebrák és a Lie-csoportok elmélete.

Élete

Apja evangélikus lelkész volt. Christianiában járt középiskolába, majd egyetemre is. Itt 1862-ben Sylow előadásaira is járt, azonban csak néhány évvel később fordult érdeklődése végleg a matematika felé. 1867-ben publikálta első matematikai cikkét, majd 1869-ben ösztöndíjat nyert, hogy Poroszországba utazhasson, ahol megismerkedett Kroneckerrel, Kummerrel és Weierstrass-szal. 1869-ben és 1870-ben Berlinben és Párizsban folytatta tanulmányait. Hazatérése után a kristianiai egyetemen habilitált és ugyanott lett tanár. 1886-tól a lipcsei egyetemen a geometria tanára volt. Ő alapította meg a folytonos transzformációcsoportok elméletét és vezette be ebben az infinitezimális transzformációk és érintési transzformációk fontos fogalmait. A csoportelméletről és annak a geometriára és a differenciálegyenletek integrálására való alkalmazásáról írt számos értekezése részben norvég nyelven, részben németül (főleg a Mathematische Annalenben és a lipcsei tudós társaság Berichteiben) jelentek meg. 1881-ben Sylowval közösen rendezte sajtó alá Abel műveit.

Művei

  • Theorie der Transformationsgruppen (Engel közreműködésével, 3 kötet, Lipcse, 1888-1893);
  • Geometrie der Berührungstransformationen (Scheffers közreműködésével, I. kötet, uo. 1895);

Jegyzetek

  1. www.accademiadellescienze.it (italiano nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  2. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007 pp. 218. Royal Society
  3. https://medal.kpfu.ru/laureatyi-medali/
  4. A norvég vezetéknév helyes kiejtése [liː] („Lí”).
  5. A mai Oslo neve 1877-ig Christiania, 1877 és 1925 között pedig Kristiania volt.

Források