Strausz Ödön
| Strausz Ödön | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Grünstein Ilona (h. 1891–1920) |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5A parcella, 4. sor, 35. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Strausz Ödön témájú médiaállományokat. | |
Strausz Ödön (?, 1858. november 28. – Budapest, 1920. október 25.)[1] zsidó származású magyar építész.
Élete
Strausz Ármin mérnök és Gutman Jozefa fiaként született zsidó családban.[1] Húga, Strausz Gizella révén Nay Rezső Rudolf sógora volt. Gépészmérnöki ismeretekkel rendelkezett, és 1892-ben az akkor már több épület tervezésén túl lévő Nay-jal társult. Másfél évtizeden át számos épületet közösen terveztek, pontosabban Nay az alaprajzi és homlokzati megjelenést, Strausz inkább a műszaki részét dolgozhatta ki.[2] Nay 1907-es halála után nem szűnt meg a Nay és Strausz cég, azt Strausz vezette tovább, és haláláig több épületet tervezett. Jelentős alkotása a Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében épült Hegedüs Gyula utcai kislakásos bérház. Az ő 1920-ban bekövetkezett halála után Nay fia, Nay Pál vette át a vállalatot.[3] Halálát tüdőgyulladás, érelmeszesedés okozta. Felesége Grünstein Ilona (1872–1955) volt, Grünstein Henrik ékszerész és Schwarz Sarolta lánya, akivel 1891. november 29-én Budapesten kötött házasságot.[4] A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Ismert épületei
Nay Rezsővel közös alkotások
Strausz későbbi (Nay halála utáni) alkotásai
- 1909: Sternfeld Ignác bérháza, Budapest, Dózsa György út 126.[5]
- 1909–1910: Székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest, Hegedűs Gyula u. 88.[6] – a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült[5][7]
- 1910: Kalmár Jakab bérháza, Budapest, Keleti Károly u. 8.[5]
- 1911: Fleissig Sándor és Kiss Ernő bérháza, Budapest, Margit körút 31-33.[5]
- 1911: Fleissig-bérház és Szabadkőműves központ, Budapest, Margit körút 44.[8]
- 1912: Mai Manó bérháza, Budapest, Közraktár utca 10.[5][9]
- 1912: Engelmann Antal bérháza, Budapest, Török u. 10.[5]
- 1914: Bissingen (Nippenburg) Ernő bérháza, Budapest, Damjanich u. 18.[5]
- 1914: bérház, Budapest, Károly körút 18.[5]
Képtár (csak Strausz egyéni alkotásaiból)
-
Mai Manó bérháza -
Sternfeld Ignác bérháza -
Sternfeld Ignác bérháza (részlet) -
Sternfeld Ignác bérháza (részlet) -
Fleissig Sándor és Kiss Ernő bérháza -
Fleissig-bérház és Szabadkőműves központ -
Székesfővárosi kislakásos bérház -
Székesfővárosi kislakásos bérház (részlet) -
Székesfővárosi kislakásos bérház (részlet) -
bérház, Károly körút 18.
,_K%C3%B6zrakt%C3%A1r_utca_10,_2017_Ferencv%C3%A1ros.jpg)
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Budapest V. kerületi állami halotti anyakönyv 519/1920.
- ↑ Rozsnyai, i. m., 141. o.
- ↑ Rozsnyai, i. m., 164. o.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 554/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 26.)
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 5,6 5,7 Rozsnyai, i. m., 165. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hegedus-gy-u-88&cimtxt=%20Heged%C5%B1s%20Gyula%20utca%2088&scrwidth=1920
- ↑ Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
- ↑ https://24.hu/kultura/2017/06/05/ismeretlen-budapest-a-margit-korut-elfeledett-szabadkomuves-kozpontja/
- ↑ https://budapest100.hu/house/kozraktar-utca-10/
Egyéb irodalom
- (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
